Andy Vajna nem támogatja Vidnyánszky Attilát

http://www.nlcafe.hu/sztarok/20140128/andy-vajna-nemzeti-filmalap-nemzeti-szinhaz-vidnyanszky-attila/#a3
Még több megosztás ▾
Andy Vajna nemet mondott a Nemzeti Színház igazgatójának filmjére.
Sztárok rovat – 2014. 01. 28.
Lassan három éve csúszik már a Nemzeti Színház igazgatójának, Vidnyánszky Attilának a filmje, ugyanis nem kap pénzt az utómunkák befejezésére. Vidnyánszky az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalaphoz fordult segítségért, de a Blikk úgy tudja, az nem adott támogatást A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című költői eposz befejezéséhez. „A szarvassá változott fiú című, készülő film alkotói 2012. március 24-én pályáztak a filmalaphoz, és a már leforgatott film befejezéshez kértek támogatást. A filmalap támogatási szabályzatának megfelelően nem nyújt támogatást utómunkára" – köölte a lappal a Filmalap. Vidnyánszky Attila ennek ellenére nem adja fel. „Bizakodó vagyok, ősszel lesz egy nagy dömpingje a magyar filmeknek, szerintem azon már az én filmem is ott lesz" – mondta.

Válasz

Balázs Péter kap egy újabb esélyt
Origo2013. 09. 27. 12:52
73komment


Fel sem merült a Fideszben, hogy érvénytelenítsék Balázs Péter pályázatát a Vígszínház igazgatói posztjára. Megválasztani csütörtökön viszont nem akarták, mert tartottak attól, hogy az utólag kiegészített pályázata miatt támadhatják majd. A Vígszínház vezetői posztját újra kiírják, Balázs Péter kap egy újabb esélyt, hogy támadhatatlan pályázatot adjon be, vagy arra, hogy "emelt fővel visszakozzon".

A Fidesz-frakcióból többen is csütörtök délelőtt tudták meg, hogy aznap a tervekkel ellentétben mégsem döntenek a Vígszínház igazgatói posztjáról. Zárt ülésen kellett volna szavazni arról, hogy Eszenyi Enikő vagy Balázs Péter legyen-e az új vezető, de a közgyűlés inkább eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a közgyűlésen több képviselő szerint azzal indokolta a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, hogy korábban a szakmai bizottság sem tudott döntést hozni, ott ugyanis döntetlen eredmény született. A Fidesz-frakció így meg is szavazta az eredménytelenné nyilvánítást, a következő közgyűlésen pedig döntenek az új pályázat kiírásáról. Várhatóan januárban kerülnek a közgyűlés elé a pályázatok.

A megkérdezett fideszesek szerint a döntés elnapolása mögött az áll, hogy a kormánypárt nem akart támadási felületet adni azzal, hogy Balázs Pétert a jelenlegi körülmények között választja meg igazgatónak. "Ha Balázst megválasztjuk, a szocialisták könnyen támadhatták volna az utólag kiegészített pályázatával, erre senkinek nincs szüksége" - mondta az egyik fideszes.
Balázs esélyesebbnek érezhette magát

A fideszesek szerint egy pillanatra sem merült fel, hogy Balázs pályázatát a közgyűlés érvényteleníti, "azzal megalázták volna". Tüttő Kata MSZP-s képviselő korábban azért vetette ezt fel, mert Balázs határidőn túl adta le a részletes üzleti tervét a pályázathoz. A fideszesek szerint semmi nem tiltotta a hiánypótlást, és "ilyen máskor is előfordult". A képviselők azt nem tudták megmondani, hogy a Fideszben korábban kivel egyeztetett Balázs az indulásáról és a pályázatáról, illetve hogy előzőleg odaígérte-e neki a posztot a városvezetés. De két fideszes is azt mondta, hogy Balázs esélyesebbnek érezhette magát.

A közgyűlés döntése után Eszenyi Enikő rögtön jelezte, hogy újra indul a posztért. A közönségnek címzett rövid közleményében azt írta, "a társulat, a szakmai közvélemény és az Önök bizalma arra kötelez, hogy újra pályázzak. Úgy érzem, van hiteles elképzelésem a Vígszínház jövőjéről". Balázs Péter viszont azt mondta, hogy később dönt arról, hogy újra pályázik-e. Az igazgató péntek délelőtt azt mondta az Origónak, nem kíván nyilatkozni erről.

A megkérdezett fideszesek szerint az új pályázattal Balázs Péter kap még egy esélyt arra, hogy támadhatatlan pályázatot adjon le, és ne legyen szükség semmilyen hiánypótlásra. Az egyik képviselő hozzá ttette, hogy ugyanakkor Balázs dönthet úgy is akár, hogy "emelt fővel visszakozik, ha meggondolja magát, vagy nem érzi biztosnak a megválasztását".

Előzmény

Válasz

"...ketten tartózkodtak. Reviczky elfoglaltságai miatt írásban küldte el szavazatát, ezt azonban érvénytelennek nyilvánították." -olvashatjuk.

Mi lenne, ha egyszer gerincesen kiállna az a tartózkodó 2 személy, és a néhány tagú "döntő bizottság" találna minden tagja számára megfelelő időpontot arra a néhány percre, amíg leadják a szavazataikat???? Margó

Válasz

Döntetlen a Vígszínházért zajló párharcban


2013.09.07. 09:34

11 komment

Érvénytelen volt Reviczky Gábor szavazata.

A Vígszínház vezetésére pályázó Eszenyi Enikő és Balázs Péter egyaránt három szavazatot kapott a bíráló szakmai testülettől, amely csütörtökön hallgatta meg a jelölteket.

Több sajtóorgánum értesülése szerint a Vígszínház jelenlegi igazgatója, Eszenyi Enikő a három támogató voks mellett két nem szavazatot is kapott, míg Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház direktora esetében ketten tartózkodtak.

A bíráló szakmai testület tagja volt Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Piros Ildikó színésznő, Csiszár Imre rendező, a szolnoki színház társulati tagja, Reviczky Gábor, a Nemzeti Színház új tagja, aki a múlt évad végéig a Vígszínház társulatához tartozott. Reviczky elfoglaltságai miatt írásban küldte el szavazatát, ezt azonban érvénytelennek nyilvánították.

A Budapesti Operettszínház vezetésére pályázó négy jelölt közül a jelenlegi direktor, Kerényi Miklós Gábor kapta a legtöbb szavazatot. A posztok betöltéséről a Fővárosi Közgyűlés dönt.

Forrás: MTI

Válasz

Eszenyit szeretik, de Balázsé lehet a Víg
2013.09.05. 14:04

19 komment

A kulisszák mögött azt beszélik, a meccs már akkor lefutott volt, amikor a szolnoki direktor úgy döntött, hogy visszatér a Vígszínházba.

A jelölteket csütörtökön meghallgató szakmai bizottság tagjává a Vidnyánszky Attila vezette Színházi Bizottság választotta meg Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színészét, Piros Ildikó színésznőt, Csiszár Imre rendezőt, aki a szolnoki színház társulati tagja, Reviczky Gábort, a Nemzeti Színház új színészét, aki a múlt évad végéig a Vígszínház munkatársa volt. A Vígszínház Csőre Gábort delegálta a testületbe, amelyben két önkormányzati és egy minisztériumi képviselő is szavazhat – írja a Színház.hu. A szakportál szerint a tagságot vállalta volna egy budapesti színház igazgatója, de végül mást kértek fel helyette.

A pályázatát csak Eszenyi Enikő tette nyilvánossá. Balázs Péter korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: a szakmai bizottság üléséig nem akar beszélni pályázatáról. Arról, hogy a szolnoki direktor milyen szellemben vezetné a Vígszínházat a Színház.hu szerint sokat elárul, hogy 2011-ben, amikor a POSZT versenyprogramjában szerepelt a Pintér Béla Társulat Szutyok című előadása, a portálnak úgy fogalmazott: "Tudom, hogy a szutyok olyan szó, ami rengeteg aktuális, emberi problémát jelölhet (…), de én nem a szutyok oldalán állok. Olyan színházat szeretnék, amiben maga is jól érzi magát. (…) Én a közönség azon rétegéért dolgozom, amelyik nem kísérleteket szeretne látni, hanem bevált formákat élvezne". A szolnoki igazgató arról is beszélt, hogy 1996-ban, 25 évnyi munka után azért jött el a Vígszínházból, mert nem értett „egyet azzal, hogy merre kanyarodik az intézmény”. Szerinte inkább a Várkonyi Zoltán-féle művészeti irányzatot kellett volna újragondolni”. Rendezni is akart, de erre csak máshol kérték fel.

Eszenyi 32 éve van a Vígszínházban. A teátrum az otthona. Mivel felelős a többiekért, mindig a színház érdekeit figyelembe véve, csakis művészi alapon dönt. „A középen állás, a függetlenség, a szakmaiság Várkonyi Zoltán egykori színházigazgató óta tradíció a Vígben”- mondta szerdán a Magyar Nemzetnek.

Színházi körökben többen találgatják, hogy a szolnoki Szigligeti Színház direktora, aki már elmúlt 70 éves – koránál fogva – betöltheti-e a posztot. Mások úgy vélik, ez már akkor eldőlt, amikor benyújtotta a pályázatát. Balázs Péter kinevezése 2007-ben már Szolnokon is heves vitákat gerjesztett, mert az önkormányzat a szakmai testületek jelöltje ellenében nevezte ki. A 2012-ben Kossuth-díjjal kitüntetett művész ezt politikai okokkal magyarázta, mondván, ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével. (Tavaly kapta meg kitüntetését egyébként Reviczky Gábor és Piros Ildikó is, a bíráló bizottság két tagja.)

Az FN24 oldalán Eszenyi Enikő megalázó vereséget mért Balázs Péterre. Csütörtök délig 2600-an válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy „ki legyen a Vígszínház igazgatója?” Nem reprezentatív felmérésünk szerint a teátrum jelenlegi vezetőjének 88 százalékos a támogatottsága, kihívójáé a maradék 12 százalék.

A szakmai javaslattevő bizottság csütörtökön hallgatja meg a Budapesti Operettszínház négy igazgatójelöltjét is. A döntés joga a Vígszínháznál Tarlós István főpolgármesteré, az Operettnél Balog Zoltán miniszteré. A 7 óra 7 színházi portál facebookos bejegyzése szerint a jelenlegi igazgatónak, Kerényi Miklós Gábornak három kihívója van: Bozsó József, Nagy Viktor és Tokody Ilona. Az Operettszínház vezetői pályázatát bíráló szakmai bizottság tagjai: Huszti Péter, Román Sándor, Szomor György, Kolti Helga. Két további tagot küld az Operettszínház, kettőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és egyet a Fővárosi Önkormányzat.

Forrás: FN24

Válasz

A Nemzetihez tartozna a Magyar Színház?

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=616801#null

A Pesti Magyar Színházat merészen át kell alakítani, hogy önállóan vagy a Nemzeti ifjúsági színházaként töltse be az űrt, nyilatkozta L. Simon László államtitkár a Heti Válasznak.


Ma, 06:40
[A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben] Ossza meg!




A Pesti Magyar Színház igazgatója, Őze Áron megkeresésünkre a következőket mondta. Ebben a kérdésben egy megbeszélésen már túlvannak, még csak nagyvonalakban volt erről szó. Nagyon sok egyzetetni és tárgyalnivaló van hátra, nyilvánvalóan nem csak az államtitkárral, hanem a Nemzeti Színház igazgatójával is.

De egyébként Őze Áron pártolja ezt az elképzelést, és a Pesti Magyar Színház egy esztendeje ezt az ifjúsági színházi koncepciót követi.

Népszava /

Válasz

2011-08-27 19:58
Ókovács Szilveszter – Sziluett (videó)



Videók:
Ókovács Szilveszter – Sziluett

Vége a „vezetői válságnak” az Operában. A műfaj kedveltségének visszaállításához hosszú út vezet, de a kinevezett kormánybiztos céljai között szerepel a magyar zenei élet megújítása is. A fiatalok zenei tapasztalatait operaélményekkel gazdagítaná. Az idén száz éves Erkel Színház újra megnyitásával tömegek juthatnak olcsó, de minőségi darabokhoz. A színház újjáélesztését szívügyének tekinti. Az új vezető a Sziluettben mesél első operaélményéről és fellépéséről, színpadi tapasztalatairól, újságírói múltjáról.

Válasz

2011.08.11. 16:47
59 magyar színész állását szüntetik meg
A József Attila Színház ötvenkilenc színész alkalmazotti jogviszonyát szünteti meg csoportos létszámleépítéssel az új évadban. Azokat, akik műsoron maradó előadásokban játszanak, a színház vállalkozói szerződéssel alkalmazná tovább.

Nemcsák Károly, a József Attila Színház új igazgatója az MTI-nek elmondta: az előző igazgató 89 szerződést kötött a jövő évadra, ebből a mostani csoportos létszámleépítés 59 dolgozót érint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közülük senki nem dolgozik tovább a színházban. Nemcsák Károly többekkel vállalkozói szerződést kötne bizonyos előadásokra. "Azok, akik eddig játszottak az előadásokban, ha sikerül velük anyagilag is megegyezni, játszani fognak tovább" - válaszolta az igazgató arra a a kérdésre, hogy ki marad a színészek közül a József Attila Színházban.

Nemcsák Károly elmondta, jelenleg a színház szervezési osztályának munkatársaival egyeztet arról, hogy a repertoár mely darabjait játsszák tovább. Ezután pedig az előadások közreműködőivel tárgyal a további közös munkáról, az őszi, a tavaszi bemutatóról. Abban az esetben tartják repertoáron az adott előadást, ha mindenkivel meg tud egyezni, hiszen beugrásra nincs pénze a színháznak.

Így az, hogy valójában hányan búcsúznak el a József Attila Színháztól, melyik darab marad műsoron, csak szeptember elején derül ki. Kitért arra, hogy a háttérszemélyzet alkalmazotti jogviszonyban marad. "Mindenképpen szeretnék egyfajta állandóságot a színházban" - fogalmazott. A dolgozók tájékoztatására, a jelenlegi helyzet elemzésére augusztus 20. után társulati ülést hív össze az új igazgató

Az új évad októberben fog indulni; az új igazgató őszre és tavaszra tervez egy-egy saját bemutatót. Nemcsák Károly leszögezte, a befogadó színházi működés is kötelezővé teszi a saját bemutatókat. A két új bemutató szerepeit elsősorban a tavalyi évben a József Attila Színházban játszó színészkollégáira osztaná.

A színház előadásaira eddig vásárolt bérleteket visszaváltják, és új bérleteket bocsátanak ki. Az új évadot a Soproni Petőfi Színház segítségével indítják el. Nemcsák szerint a közös előadások műsorra tűzése gazdaságilag elfogadható megoldást jelent mindkét színháznak. A soproni színházon kívül a Turay Ida Színház produkcióját is láthatják majd a nézők a József Attila Színházban, csakúgy, mint az egri, a miskolci, a pécsi és a békéscsabai színházét. "Így sok színész, aki körön kívülre került a budapesti színházi életben, most lehetőséget kap arra, hogy újra fővárosi színpadon lépjen fel rendszeresen" - mutatott rá.

Nemcsák Károly szerint a színház "korábban olyan teljesíthetetlen vállalásokat tett, amelyekre nincs anyagi fedezet". Kiemelte, a Fővárosi Önkormányzat garanciát vállalt a színház adósságainak rendezésére és a végkielégítések kifizetésére, erről a hónap végén dönt a közgyűlés. A fennálló jogi követeléseknek eleget tesznek - mondta Nemcsák Károly.

Az új igazgató elmondta, azért adta be pályázatát, mert azt szeretné, ha ez az épület öt év múlva is színházként üzemelne. A pályáztatás folyamatában kétszer hallgatták meg a jelentkezőket, először a szakmai bizottság, amely a négyből két pályázatot tartott megfelelőnek a további tárgyalásra, ezután pedig egy gazdasági szakemberekből álló csapattal találkozott a két jelölt. Tarlós István a két bizottság javaslatát figyelembe véve hozta meg döntését - magyarázta Nemcsák Károly.

MTI

Válasz

Kultpol
Előadó-művészeti törvény - Csizmadia: Kiszámíthatatlanabb lesz a rendszer
2011. május 31., 14:00

Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke szerint az előadó-művészeti törvény hétfőn beterjesztett módosítási javaslata többek közt azzal a szándékkal készült, hogy figyelembe vegye a minőségi szempontokat is az előadó-művészeti szervezetek támogatásánál, de így – a szubjektív elem megjelenésével – kiszámíthatatlanabbá és átláthatatlanabbá válik a finanszírozás.

Tudomásul véve, hogy a törvényt már a parlament elé terjesztették, hangsúlyozta: a Magyar Színházi Társaság már korábban is igyekezett rámutatni a problémákra. Mint mondta, a hatályban lévő előadó-művészeti törvény szerint mennyiségi mutatók alapján kapták a központi támogatást a színházak, de ezt a rendszert több bírálat érte.

Az új szövegváltozat szerint 2013-tól az eddigi hat kategória helyett három kategória jön létre az előadó-művészeti szervezetek besorolására. Normatív alapú finanszírozást a nemzeti és a kiemelt kategóriába sorolt előadóművészeti szervezetek kapnak, a harmadik kategóriába tartozók pályázati úton juthatnak forráshoz.

Csizmadia Tibor megjegyezte: a kérdés az, hogy a miniszteri rendeletek hogyan szabályoznak majd, hiszen a törvényben nincs benne, hogy mik a pontos kritériumai a kiemelt vagy a nemzeti kategóriának. Tehát még nagyon sok munka van hátra, amelyben jó volna, ha minél szélesebb szakmai egyeztetés történne – mondta.

A módosított jogszabály egyik újdonsága, amelyet a színházi szervezetek kérésére emeltek be a szövegbe, hogy a nemzeti és a kiemelt kategóriában megszabja a szakirányú felsőoktatási végzettséggel – vagy meghatározott elismeréssel – rendelkező művészek társulati arányát. Csizmadia Tibor elmondta: a nemzeti intézményeknél 70 százalékban, a kiemelt társulatoknál 60 százalékban határozza meg a módosítás a diplomával rendelkező tagok minimális arányát.

Kitért arra, hogy a jelenleg működő Előadó-művészeti Tanács helyett létrejövő új testületek – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEIT) és a három bizottság – esetében a változtatásban az fontos, hogy melyik milyen tényleges jogosítvánnyal rendelkezik. Tudomása szerint a NEIT olyan fórum lesz, ahol a szakma és a fenntartó gyakran teljesen különböző álláspontjai megjelenhetnek.

Az Országgyűlés 2008. december 8-án fogadta el az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt. A módosítás, amelyet a tervek szerint még idén nyáron elfogadnak, – egyes részeit kivéve – a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba. A finanszírozás rendszere 2013-tól változik, tehát a törvény a 2011/2012-es évad finanszírozását nem érinti.

MTI

Válasz

Nahát, ilyen jól megy egyes színházaknak? Margó

Előzmény

Válasz