Andy Vajna nem támogatja Vidnyánszky Attilát

http://www.nlcafe.hu/sztarok/20140128/andy-vajna-nemzeti-filmalap-nemzeti-szinhaz-vidnyanszky-attila/#a3
Még több megosztás ▾
Andy Vajna nemet mondott a Nemzeti Színház igazgatójának filmjére.
Sztárok rovat – 2014. 01. 28.
Lassan három éve csúszik már a Nemzeti Színház igazgatójának, Vidnyánszky Attilának a filmje, ugyanis nem kap pénzt az utómunkák befejezésére. Vidnyánszky az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalaphoz fordult segítségért, de a Blikk úgy tudja, az nem adott támogatást A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című költői eposz befejezéséhez. „A szarvassá változott fiú című, készülő film alkotói 2012. március 24-én pályáztak a filmalaphoz, és a már leforgatott film befejezéshez kértek támogatást. A filmalap támogatási szabályzatának megfelelően nem nyújt támogatást utómunkára" – köölte a lappal a Filmalap. Vidnyánszky Attila ennek ellenére nem adja fel. „Bizakodó vagyok, ősszel lesz egy nagy dömpingje a magyar filmeknek, szerintem azon már az én filmem is ott lesz" – mondta.

Válasz

Balázs Péter kap egy újabb esélyt
Origo2013. 09. 27. 12:52
73komment


Fel sem merült a Fideszben, hogy érvénytelenítsék Balázs Péter pályázatát a Vígszínház igazgatói posztjára. Megválasztani csütörtökön viszont nem akarták, mert tartottak attól, hogy az utólag kiegészített pályázata miatt támadhatják majd. A Vígszínház vezetői posztját újra kiírják, Balázs Péter kap egy újabb esélyt, hogy támadhatatlan pályázatot adjon be, vagy arra, hogy "emelt fővel visszakozzon".

A Fidesz-frakcióból többen is csütörtök délelőtt tudták meg, hogy aznap a tervekkel ellentétben mégsem döntenek a Vígszínház igazgatói posztjáról. Zárt ülésen kellett volna szavazni arról, hogy Eszenyi Enikő vagy Balázs Péter legyen-e az új vezető, de a közgyűlés inkább eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a közgyűlésen több képviselő szerint azzal indokolta a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, hogy korábban a szakmai bizottság sem tudott döntést hozni, ott ugyanis döntetlen eredmény született. A Fidesz-frakció így meg is szavazta az eredménytelenné nyilvánítást, a következő közgyűlésen pedig döntenek az új pályázat kiírásáról. Várhatóan januárban kerülnek a közgyűlés elé a pályázatok.

A megkérdezett fideszesek szerint a döntés elnapolása mögött az áll, hogy a kormánypárt nem akart támadási felületet adni azzal, hogy Balázs Pétert a jelenlegi körülmények között választja meg igazgatónak. "Ha Balázst megválasztjuk, a szocialisták könnyen támadhatták volna az utólag kiegészített pályázatával, erre senkinek nincs szüksége" - mondta az egyik fideszes.
Balázs esélyesebbnek érezhette magát

A fideszesek szerint egy pillanatra sem merült fel, hogy Balázs pályázatát a közgyűlés érvényteleníti, "azzal megalázták volna". Tüttő Kata MSZP-s képviselő korábban azért vetette ezt fel, mert Balázs határidőn túl adta le a részletes üzleti tervét a pályázathoz. A fideszesek szerint semmi nem tiltotta a hiánypótlást, és "ilyen máskor is előfordult". A képviselők azt nem tudták megmondani, hogy a Fideszben korábban kivel egyeztetett Balázs az indulásáról és a pályázatáról, illetve hogy előzőleg odaígérte-e neki a posztot a városvezetés. De két fideszes is azt mondta, hogy Balázs esélyesebbnek érezhette magát.

A közgyűlés döntése után Eszenyi Enikő rögtön jelezte, hogy újra indul a posztért. A közönségnek címzett rövid közleményében azt írta, "a társulat, a szakmai közvélemény és az Önök bizalma arra kötelez, hogy újra pályázzak. Úgy érzem, van hiteles elképzelésem a Vígszínház jövőjéről". Balázs Péter viszont azt mondta, hogy később dönt arról, hogy újra pályázik-e. Az igazgató péntek délelőtt azt mondta az Origónak, nem kíván nyilatkozni erről.

A megkérdezett fideszesek szerint az új pályázattal Balázs Péter kap még egy esélyt arra, hogy támadhatatlan pályázatot adjon le, és ne legyen szükség semmilyen hiánypótlásra. Az egyik képviselő hozzá ttette, hogy ugyanakkor Balázs dönthet úgy is akár, hogy "emelt fővel visszakozik, ha meggondolja magát, vagy nem érzi biztosnak a megválasztását".

Előzmény

Válasz

"...ketten tartózkodtak. Reviczky elfoglaltságai miatt írásban küldte el szavazatát, ezt azonban érvénytelennek nyilvánították." -olvashatjuk.

Mi lenne, ha egyszer gerincesen kiállna az a tartózkodó 2 személy, és a néhány tagú "döntő bizottság" találna minden tagja számára megfelelő időpontot arra a néhány percre, amíg leadják a szavazataikat???? Margó

Válasz

Döntetlen a Vígszínházért zajló párharcban


2013.09.07. 09:34

11 komment

Érvénytelen volt Reviczky Gábor szavazata.

A Vígszínház vezetésére pályázó Eszenyi Enikő és Balázs Péter egyaránt három szavazatot kapott a bíráló szakmai testülettől, amely csütörtökön hallgatta meg a jelölteket.

Több sajtóorgánum értesülése szerint a Vígszínház jelenlegi igazgatója, Eszenyi Enikő a három támogató voks mellett két nem szavazatot is kapott, míg Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház direktora esetében ketten tartózkodtak.

A bíráló szakmai testület tagja volt Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Piros Ildikó színésznő, Csiszár Imre rendező, a szolnoki színház társulati tagja, Reviczky Gábor, a Nemzeti Színház új tagja, aki a múlt évad végéig a Vígszínház társulatához tartozott. Reviczky elfoglaltságai miatt írásban küldte el szavazatát, ezt azonban érvénytelennek nyilvánították.

A Budapesti Operettszínház vezetésére pályázó négy jelölt közül a jelenlegi direktor, Kerényi Miklós Gábor kapta a legtöbb szavazatot. A posztok betöltéséről a Fővárosi Közgyűlés dönt.

Forrás: MTI

Válasz

Eszenyit szeretik, de Balázsé lehet a Víg
2013.09.05. 14:04

19 komment

A kulisszák mögött azt beszélik, a meccs már akkor lefutott volt, amikor a szolnoki direktor úgy döntött, hogy visszatér a Vígszínházba.

A jelölteket csütörtökön meghallgató szakmai bizottság tagjává a Vidnyánszky Attila vezette Színházi Bizottság választotta meg Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színészét, Piros Ildikó színésznőt, Csiszár Imre rendezőt, aki a szolnoki színház társulati tagja, Reviczky Gábort, a Nemzeti Színház új színészét, aki a múlt évad végéig a Vígszínház munkatársa volt. A Vígszínház Csőre Gábort delegálta a testületbe, amelyben két önkormányzati és egy minisztériumi képviselő is szavazhat – írja a Színház.hu. A szakportál szerint a tagságot vállalta volna egy budapesti színház igazgatója, de végül mást kértek fel helyette.

A pályázatát csak Eszenyi Enikő tette nyilvánossá. Balázs Péter korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: a szakmai bizottság üléséig nem akar beszélni pályázatáról. Arról, hogy a szolnoki direktor milyen szellemben vezetné a Vígszínházat a Színház.hu szerint sokat elárul, hogy 2011-ben, amikor a POSZT versenyprogramjában szerepelt a Pintér Béla Társulat Szutyok című előadása, a portálnak úgy fogalmazott: "Tudom, hogy a szutyok olyan szó, ami rengeteg aktuális, emberi problémát jelölhet (…), de én nem a szutyok oldalán állok. Olyan színházat szeretnék, amiben maga is jól érzi magát. (…) Én a közönség azon rétegéért dolgozom, amelyik nem kísérleteket szeretne látni, hanem bevált formákat élvezne". A szolnoki igazgató arról is beszélt, hogy 1996-ban, 25 évnyi munka után azért jött el a Vígszínházból, mert nem értett „egyet azzal, hogy merre kanyarodik az intézmény”. Szerinte inkább a Várkonyi Zoltán-féle művészeti irányzatot kellett volna újragondolni”. Rendezni is akart, de erre csak máshol kérték fel.

Eszenyi 32 éve van a Vígszínházban. A teátrum az otthona. Mivel felelős a többiekért, mindig a színház érdekeit figyelembe véve, csakis művészi alapon dönt. „A középen állás, a függetlenség, a szakmaiság Várkonyi Zoltán egykori színházigazgató óta tradíció a Vígben”- mondta szerdán a Magyar Nemzetnek.

Színházi körökben többen találgatják, hogy a szolnoki Szigligeti Színház direktora, aki már elmúlt 70 éves – koránál fogva – betöltheti-e a posztot. Mások úgy vélik, ez már akkor eldőlt, amikor benyújtotta a pályázatát. Balázs Péter kinevezése 2007-ben már Szolnokon is heves vitákat gerjesztett, mert az önkormányzat a szakmai testületek jelöltje ellenében nevezte ki. A 2012-ben Kossuth-díjjal kitüntetett művész ezt politikai okokkal magyarázta, mondván, ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével. (Tavaly kapta meg kitüntetését egyébként Reviczky Gábor és Piros Ildikó is, a bíráló bizottság két tagja.)

Az FN24 oldalán Eszenyi Enikő megalázó vereséget mért Balázs Péterre. Csütörtök délig 2600-an válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy „ki legyen a Vígszínház igazgatója?” Nem reprezentatív felmérésünk szerint a teátrum jelenlegi vezetőjének 88 százalékos a támogatottsága, kihívójáé a maradék 12 százalék.

A szakmai javaslattevő bizottság csütörtökön hallgatja meg a Budapesti Operettszínház négy igazgatójelöltjét is. A döntés joga a Vígszínháznál Tarlós István főpolgármesteré, az Operettnél Balog Zoltán miniszteré. A 7 óra 7 színházi portál facebookos bejegyzése szerint a jelenlegi igazgatónak, Kerényi Miklós Gábornak három kihívója van: Bozsó József, Nagy Viktor és Tokody Ilona. Az Operettszínház vezetői pályázatát bíráló szakmai bizottság tagjai: Huszti Péter, Román Sándor, Szomor György, Kolti Helga. Két további tagot küld az Operettszínház, kettőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és egyet a Fővárosi Önkormányzat.

Forrás: FN24

Válasz

A Nemzetihez tartozna a Magyar Színház?

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=616801#null

A Pesti Magyar Színházat merészen át kell alakítani, hogy önállóan vagy a Nemzeti ifjúsági színházaként töltse be az űrt, nyilatkozta L. Simon László államtitkár a Heti Válasznak.


Ma, 06:40
[A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben] Ossza meg!




A Pesti Magyar Színház igazgatója, Őze Áron megkeresésünkre a következőket mondta. Ebben a kérdésben egy megbeszélésen már túlvannak, még csak nagyvonalakban volt erről szó. Nagyon sok egyzetetni és tárgyalnivaló van hátra, nyilvánvalóan nem csak az államtitkárral, hanem a Nemzeti Színház igazgatójával is.

De egyébként Őze Áron pártolja ezt az elképzelést, és a Pesti Magyar Színház egy esztendeje ezt az ifjúsági színházi koncepciót követi.

Népszava /

Válasz

2011-08-27 19:58
Ókovács Szilveszter – Sziluett (videó)



Videók:
Ókovács Szilveszter – Sziluett

Vége a „vezetői válságnak” az Operában. A műfaj kedveltségének visszaállításához hosszú út vezet, de a kinevezett kormánybiztos céljai között szerepel a magyar zenei élet megújítása is. A fiatalok zenei tapasztalatait operaélményekkel gazdagítaná. Az idén száz éves Erkel Színház újra megnyitásával tömegek juthatnak olcsó, de minőségi darabokhoz. A színház újjáélesztését szívügyének tekinti. Az új vezető a Sziluettben mesél első operaélményéről és fellépéséről, színpadi tapasztalatairól, újságírói múltjáról.

Válasz

2011.08.11. 16:47
59 magyar színész állását szüntetik meg
A József Attila Színház ötvenkilenc színész alkalmazotti jogviszonyát szünteti meg csoportos létszámleépítéssel az új évadban. Azokat, akik műsoron maradó előadásokban játszanak, a színház vállalkozói szerződéssel alkalmazná tovább.

Nemcsák Károly, a József Attila Színház új igazgatója az MTI-nek elmondta: az előző igazgató 89 szerződést kötött a jövő évadra, ebből a mostani csoportos létszámleépítés 59 dolgozót érint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közülük senki nem dolgozik tovább a színházban. Nemcsák Károly többekkel vállalkozói szerződést kötne bizonyos előadásokra. "Azok, akik eddig játszottak az előadásokban, ha sikerül velük anyagilag is megegyezni, játszani fognak tovább" - válaszolta az igazgató arra a a kérdésre, hogy ki marad a színészek közül a József Attila Színházban.

Nemcsák Károly elmondta, jelenleg a színház szervezési osztályának munkatársaival egyeztet arról, hogy a repertoár mely darabjait játsszák tovább. Ezután pedig az előadások közreműködőivel tárgyal a további közös munkáról, az őszi, a tavaszi bemutatóról. Abban az esetben tartják repertoáron az adott előadást, ha mindenkivel meg tud egyezni, hiszen beugrásra nincs pénze a színháznak.

Így az, hogy valójában hányan búcsúznak el a József Attila Színháztól, melyik darab marad műsoron, csak szeptember elején derül ki. Kitért arra, hogy a háttérszemélyzet alkalmazotti jogviszonyban marad. "Mindenképpen szeretnék egyfajta állandóságot a színházban" - fogalmazott. A dolgozók tájékoztatására, a jelenlegi helyzet elemzésére augusztus 20. után társulati ülést hív össze az új igazgató

Az új évad októberben fog indulni; az új igazgató őszre és tavaszra tervez egy-egy saját bemutatót. Nemcsák Károly leszögezte, a befogadó színházi működés is kötelezővé teszi a saját bemutatókat. A két új bemutató szerepeit elsősorban a tavalyi évben a József Attila Színházban játszó színészkollégáira osztaná.

A színház előadásaira eddig vásárolt bérleteket visszaváltják, és új bérleteket bocsátanak ki. Az új évadot a Soproni Petőfi Színház segítségével indítják el. Nemcsák szerint a közös előadások műsorra tűzése gazdaságilag elfogadható megoldást jelent mindkét színháznak. A soproni színházon kívül a Turay Ida Színház produkcióját is láthatják majd a nézők a József Attila Színházban, csakúgy, mint az egri, a miskolci, a pécsi és a békéscsabai színházét. "Így sok színész, aki körön kívülre került a budapesti színházi életben, most lehetőséget kap arra, hogy újra fővárosi színpadon lépjen fel rendszeresen" - mutatott rá.

Nemcsák Károly szerint a színház "korábban olyan teljesíthetetlen vállalásokat tett, amelyekre nincs anyagi fedezet". Kiemelte, a Fővárosi Önkormányzat garanciát vállalt a színház adósságainak rendezésére és a végkielégítések kifizetésére, erről a hónap végén dönt a közgyűlés. A fennálló jogi követeléseknek eleget tesznek - mondta Nemcsák Károly.

Az új igazgató elmondta, azért adta be pályázatát, mert azt szeretné, ha ez az épület öt év múlva is színházként üzemelne. A pályáztatás folyamatában kétszer hallgatták meg a jelentkezőket, először a szakmai bizottság, amely a négyből két pályázatot tartott megfelelőnek a további tárgyalásra, ezután pedig egy gazdasági szakemberekből álló csapattal találkozott a két jelölt. Tarlós István a két bizottság javaslatát figyelembe véve hozta meg döntését - magyarázta Nemcsák Károly.

MTI

Válasz

Kultpol
Előadó-művészeti törvény - Csizmadia: Kiszámíthatatlanabb lesz a rendszer
2011. május 31., 14:00

Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke szerint az előadó-művészeti törvény hétfőn beterjesztett módosítási javaslata többek közt azzal a szándékkal készült, hogy figyelembe vegye a minőségi szempontokat is az előadó-művészeti szervezetek támogatásánál, de így – a szubjektív elem megjelenésével – kiszámíthatatlanabbá és átláthatatlanabbá válik a finanszírozás.

Tudomásul véve, hogy a törvényt már a parlament elé terjesztették, hangsúlyozta: a Magyar Színházi Társaság már korábban is igyekezett rámutatni a problémákra. Mint mondta, a hatályban lévő előadó-művészeti törvény szerint mennyiségi mutatók alapján kapták a központi támogatást a színházak, de ezt a rendszert több bírálat érte.

Az új szövegváltozat szerint 2013-tól az eddigi hat kategória helyett három kategória jön létre az előadó-művészeti szervezetek besorolására. Normatív alapú finanszírozást a nemzeti és a kiemelt kategóriába sorolt előadóművészeti szervezetek kapnak, a harmadik kategóriába tartozók pályázati úton juthatnak forráshoz.

Csizmadia Tibor megjegyezte: a kérdés az, hogy a miniszteri rendeletek hogyan szabályoznak majd, hiszen a törvényben nincs benne, hogy mik a pontos kritériumai a kiemelt vagy a nemzeti kategóriának. Tehát még nagyon sok munka van hátra, amelyben jó volna, ha minél szélesebb szakmai egyeztetés történne – mondta.

A módosított jogszabály egyik újdonsága, amelyet a színházi szervezetek kérésére emeltek be a szövegbe, hogy a nemzeti és a kiemelt kategóriában megszabja a szakirányú felsőoktatási végzettséggel – vagy meghatározott elismeréssel – rendelkező művészek társulati arányát. Csizmadia Tibor elmondta: a nemzeti intézményeknél 70 százalékban, a kiemelt társulatoknál 60 százalékban határozza meg a módosítás a diplomával rendelkező tagok minimális arányát.

Kitért arra, hogy a jelenleg működő Előadó-művészeti Tanács helyett létrejövő új testületek – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEIT) és a három bizottság – esetében a változtatásban az fontos, hogy melyik milyen tényleges jogosítvánnyal rendelkezik. Tudomása szerint a NEIT olyan fórum lesz, ahol a szakma és a fenntartó gyakran teljesen különböző álláspontjai megjelenhetnek.

Az Országgyűlés 2008. december 8-án fogadta el az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt. A módosítás, amelyet a tervek szerint még idén nyáron elfogadnak, – egyes részeit kivéve – a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba. A finanszírozás rendszere 2013-tól változik, tehát a törvény a 2011/2012-es évad finanszírozását nem érinti.

MTI

Válasz

Nahát, ilyen jól megy egyes színházaknak? Margó

Előzmény

Válasz

Támogatás nélkül marad 4 színház
Még tartják magukat
2011. május 4. szerda, 11:59

A színházak egy részének a fővárosi önkormányzat idén egyáltalán nem ad támogatást, így a Vígszínháznak, a Centrál Színháznak, a Madách Színháznak és az Operettszínháznak. Így bár a központi dotációt megkapják, sokkal kevesebb fix pénzre számíthatnak. Lapszemle.

“A Vígszínház például a tavalyi mintegy 730 millióval szemben nem egészen 478 milliót remélhet, a Budapesti Operett a valamivel több mint 930 millióval szemben kicsivel kevesebbet mint 626 milliót, a Madách Színház a csaknem 485 millióval szemben nem egészen 380 milliót, a József Attila Színház a majdnem 355 millió helyett még 133 millióra sem számíthat, a Centrál Színháznak 178 millió helyett valamivel kevesebb, mint 117 millió jut” – összegez a Népszava.

Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója szerint komoly likviditási zavarokat okozhat a támogatás csökkentése. Előfordulhat, hogy késve tud eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek, amennyiben még a járulékfizetéssel is késne, ezzel kizárná a színházat a pályázatokból. Az önkormányzat körülbelül akkora összeget vont ki a teátrum gazdálkodásából, mint amekkora dotációt meg tudnak szerezni a társasági adóból származó adományokból. Az előadó-művészeti törvény szerint ugyanis 2009 től a színházak a jegybevételből származó összeg 80 százalékát megkaphatják gazdasági társaságoktól, úgy, hogy a társaság nem az adóhatóságnak, hanem a teátrumnak fizet.
Csóti József szerint a helyzeten javíthat, hogy azzal az ígérettel rendelkeznek, hogy a színház nonprofit kft.-vé való átalakulása után, augusztusban megkapják az év hátralévő részére járó állami támogatást.

Szirtes Tamás, a Madách Színház direktora szerint náluk nem okoz gondot a mostani támogatási rendszer. Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója pedig elárulta, hogy náluk azért nem csökken a támogatás, mert tavaly még csak részlegesen tudták kihasználni az adományból fakadó kedvezményt, vagyis 50 millió forintot használhattak fel ilyen forrásból, idén viszont már 150 milliót. Ettől függetlenül aggódik Puskás, mivel tervezik az előadó-művészeti törvény módosítását.

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója is azt állítja, nem okoz számukra most gondot az új támogatási szisztéma, mert nagy az előadásszámuk és a jegybevételük. Viszont furcsa helyzetnek tartja, hogy miközben a fővároshoz tartoznak, egyetlen fillér támogatást sem kapnak tőle.

Válasz

Bedarálták a az MMKA-t
2011. április 28. 14:55

A Magyar Mozgókép Közalapítvány adósságát nem váltja ki a kormány, ezért úgy döntött, hogy megszünteti az alapítványt, míg a feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andrew Vajna által kialakított új struktúrában helyezi el - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményéből.

Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodásnak köszönhetően olyan mértékű, amelyet nem lehet konszenzusos úton konszolidálni, és a magyar állam jelenlegi költségvetésében sincs fedezet az adósság teljes kiváltására – olvasható a közleményben. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el, ezzel biztosítva a fontos feladatok hatékonyabb ellátását. Ez lehetővé teszi a átláthatóbb, a felelősség kérdésében pedig számon-kérhetőbb működési formát. A kormány a meglévő adóssághalmaz kezelését a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával optimális módon kívánja megoldani.
Az filmszakma osztotta a filmes pénzt

A Magyar Mozgókép Közalapítványt 1998-ban hozta létre a kormány és a filmszakma 26 szervezete, az 1991-ben alapított Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjaként. A szervezet feladata, hogy a filmtörvény szerint az állami költségvetésben a filmipar támogatására előirányzott összegeket, illetve az egyéb forrásokból származó, ugyanezt a célt szolgáló bevételeket elossza. Alapcéljai a magyar filmek elkészítésének, terjesztésének és megőrzésének támogatása minden műfajban, a magyar filmművészet külföldi és az egyetemes filmművészet magyarországi terjesztésének segítése, illetve a magyar filmszakma képviselete belföldön és külföldön. Vezető testülete a kuratórium, amelynek elnökét és tagjait az alapítók jelölik és a kormány hozzájárulásával a kultuszminiszter nevezi ki.

Szerdán a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói értekezletén szabályellenes működésről, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződésekről, állami támogatások terhére felvett banki hitelekről, és ebből adódóan 10,6 milliárd forintnyi adósságról számolt be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Az értekezletet dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívta össze, hogy az MMKA társalapítóival ismertesse a kormány elképzeléseit a közalapítvány további működésével kapcsolatban. A megbeszélésen az állami alapító részéről részt vett Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Polacsek Csaba a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. főigazgatója.

Fedezet nélküli pénzeket költöttek?

A KEHI vizsgálat első körben a 2006-2010. közötti gazdasági működést tárta fel, melyből kiderült, hogy a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium több évre előre- először 2010-ig, majd 2013-ig - kötött olyan támogatási szerződéseket, amelyeknek nem volt költségvetési fedezete, majd ezek terhére a közalapítvány később összességében milliárdos banki hitel felvételére ösztönözte az általa támogatottnak ítélt produkciókat, így próbálva biztosítani a közalapítvány fedezet nélkül vállalt pénzügyi kötelezettségeit. A KEHI vizsgálat jelenlegi állása szerint több olyan gazdasági döntés született a közalapítványnál, amely bűncselekmény gyanúját veti fel.

Körösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának elnöke korábban a Filmhunak adott interjújában elmondta, hogy a tetemes adóságállomány éveken keresztül halmozódott. A Medgyessy-féle ígéreteket a szakma eufórikus állapotban elhitte, majd a valóság kiderülése után változatlan nagyságrendben folyt a költés, s ráadásnak 2005-ben a Bozóki-féle miniszterség ideje alatt a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása vezetett a banki hitelállomány ilyen mértékű megnövekedéséhez. Az MMKA szerinte rosszul reagált ezekre. Nem fogta vissza az pénzkiígérést, és az éves finanszírozás kimaradására nem alakított ki stratégiát a bankok megjelenésével. Emellett pedig minden egyes évben túllépték az adott év keretszámait, növelték a mínuszt.

Kapcsolódó cikkek

*
11.04.20 Kétmillióra büntetik az MMKA-t
*
11.03.30 A CIB-bel veszekszik a filmszakma
*
11.02.13 Andy Vajna türelmet kér
*
10.11.25 Kitolták a pénzt a Magyar Mozgókép Közalapítványból
*
10.11.04 Vajna bedarálhatja a filmgyártást

Válasz

Szorult anyagi helyzetben a Titanic Filmfesztivál

2011. március 22. 20:52 hirado.hu

Szorult helyzetbe került a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, mivel elesett attól a remélt pályázati támogatástól, amely költségvetésének harminc százalékát biztosította volna.
Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

A szervezők azt remélik, sikerül a megnyitóig hátralévő alig több mint két hétben szponzorokat találni vagy más forrásból állami támogatáshoz jutni.

Mint azt Horváth György fesztiváligazgató a kedden összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, az elmúlt években a kulturális minisztérium és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 25 millió forintot biztosított a hat éve versenyfesztiválként működő Titanic megrendezéséhez. Erre az összegre nyújtott be idén januárban egyedi pályázatot a Titanic a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, ám a korábbi biztatások ellenére múlt pénteken úgy értesültek, hogy a remélt támogatást nem kapják meg. Arról, hogy miért nem, egyelőre semmilyen információt nem kaptak. "A kezdeti pozitív visszajelzések ellenére mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a fesztivál az idei évben sem a főváros részéről, sem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól nem számíthat sem erkölcsi, sem anyagi támogatásra" - írják a sajtótájékoztatón kiadott közleményben.

Az április 7. és 17. között immár 18. alkalommal meghirdetett fesztivál szervezői az előkészítő munka során számos szponzori megállapodást kötöttek ugyan, és a Nemzeti Kulturális Alaptól is ígéretet kaptak hatmillió forintos támogatásra, de az elmaradt támogatás okozta költségvetési hiány "számottevő".

A program szervezése jelenleg 95 százalékos. Megvannak a vetítendő kópiák, a katalógus is nyomdakész állapotban van, a fesztivál vendégeinek utazását, szállását megszervezték, összeállt a nemzetközi zsűri is. "Mi a munkánkat elvégeztük" - mondta Horváth György, hozzátéve, hogy most 48 órájuk van arra, hogy meglássák, ebből a helyzetből hogyan léphetnek tovább.

A nemzetközi filmtermés javából válogató Titanic, amely az elmúlt évek alatt szoros kapcsolatot alakított ki más nemzetközi filmes seregszemlékkel, és amelyre a filmvilág olyan nagyságai látogattak el, mint Peter Greenaway vagy Jafar Panahi, a helyszínéül szolgáló négy budapesti artmozi számára is kiemelkedő látogatottságot jelent.

Horváth György nem határozta meg, mi az a szakmai standard, ami a szervezők számára még vállalható a jelen helyzetben, de leszögezte: nem szeretné, ha elmaradna a filmfesztivál. Mint mondta: elképzelhetetlennek tartja a rendezvény elhalasztását vagy szüneteltetését. Utóbbi szerinte egyet jelentene a Titanic megszűnésével.

Válasz

Volt egy elképzelésünk, talán megelőzte a korát

A Budapesti Operettszínház és a Trafó nemzeti intézmény lesz, a József Attila Színházra pedig nem hasznosítási, hanem igazgatói pályázatot írnak ki. Ezt mondta lapunknak a kultúráért felelős főpolgármester helyettes.

Csomós Miklós az interjúban tagadta, hogy retorziónak szánták, hogy a József Attila Színháznál nem hosszabbították meg a szerződéseket, a Fesztiválzenekartól pedig pénzeket vontak el.

- Tarlós István helyett még ellenzéki korszakukban előadást tartott egy összejövetelen a közgyűjteményekről. Akkor úgy fogalmazott, annyira kiszámíthatatlan a fővárosi politika, hogy Tarlós frakcióvezető úrnak sürgős feladata támadt. És még azt is hozzátette, jó lenne, ha nyugodt, kiszámítható időszak is lenne a jövőben. Ma is kiszámíthatatlan a fővárosi politika?
- Igen, azok miatt az ügyek miatt, amelyek ránk esnek, itt maradtak a múltból. Ezek nehezítik az életünket, mert már az elmúlt ciklusban az előző vezetés, érezve, hogy távoznia kell, nem foglalkozott velük. Olyan ügyhátralék maradt ránk, amelynek egyes elemei már hivatalba lépésünk előtt is hosszú ideje megoldásra vártak.
- Ezek is csontvázak, amelyek kidőlnek a szekrényből?
- Ezek is egyfajta csontvázak, igen, csak nem feltétlenül olyanok, amelyek büntetőjogi eljárást vonnak maguk után, hanem egyszerűen valami miatt nem történt döntés. Számítottunk rá, hogy így lesz, de hogy ennyire tömegesen, arra nem.

- Önökön mennyire múlik a kiszámíthatóság?
- Remélem, hogy a jövőben egyre inkább rajtunk múlik, most még ezekkel az objektív körülményekkel meg kell birkóznunk.

- Kívülről azért ez másként látszik. Vegyük például a József Attila Színház ügyét, ami körül még mindig áll a bál. Pár napja, bár kissé megkésve, a fővárosi színházigazgatók, majd a Magyar Teátrumi Társaság is tiltakozott amiatt, hogy végveszélybe került a színház társulata, mert az ön levele szerint Méhes László igazgató nem hosszabbíthatta meg a szerződéseket. Az embernek az az érzése, hogy semmi nem volt ebben az ügyben végig gondolva. Nem tudták, hogy mit akarnak, vagy netán nagyon is tudták, de nem akarták nagydobra verni, és ebből származtak az egymásnak ellentmondó dolgok. Ha nem egy levelet küld, hanem személyesen jelenik meg a társulat előtt, akkor tán sok minden tisztázható lett volna.
- A városvezetésnek volt egy olyan elképzelése, és ez a költségvetési koncepcióban is megjelent, hogy próbáljuk meg nemcsak a József Attila Színháznál, hanem a Kabaré 24-nél, a volt Mikroszkóp Színpadnál, és a Petőfi Csarnoknál is, hogy hátha van, aki vállalja, hogy támogatás nélkül tovább működteti. Ezt az elképzelést nyilvánosság elé tártuk, és azt gondoltuk, hogy egy hasznosítási pályázat keretében hivatalossá tesszük.

- Volt valaki a tarsolyban? Mert az ember azt gondolná, hogy erre épeszű ember nem vállalkozik. Főleg miután a József Attila Színház épülete félig-meddig romhalmaz, nyilvánvalóan milliárdok szükségesek a felújításához.
- Világos. Komoly jelentkező erre nem akadt. Volt egy ilyen elképzelésünk, talán megelőzte a korát. Letettünk erről a tervről, ezért már nem színházi célú hasznosítási, hanem igazgatói pályázat lesz.

- Ez azt jelenti, hogy kap a színház önkormányzati támogatást?
- Újra végig kell gondolni a színház támogatását, és a jövőjét. A levelem, amit sokan félreértettek, különben sem felmondás volt, mindössze arról szólt, hogy a jelenlegi ügyvezető igazgató, aki biztos, hogy nem marad a posztján, már ne kössön szerződéseket.

- Ezt a színházban máshogy értelmezték. Nem lenne jó az ilyen ügyeket szemtől szembe intézni? Nem egy levéllel letudni.
- Ez tulajdonképpen onnantól kezdve lett a sajtóban hír, hogy az ügyvezető igazgató ebből hírt csinált.

- Ön szerint az nem hír, hogy egy teljes társulat tagjainak nem hosszabbítják meg a szerződését?
- De már úgy jelent meg, hogy feloszlatják a társulatot, pedig nem erről volt szó.

- Ezt honnan lehetett tudni?
- Onnan, hogy korábban az ügyvezető igazgatóval közöltük, ez kétlépcsős intézkedés.

- Többekben az a gondolat is felvetődött, hogy ez bosszú a "bűnös" 13. kerülettel szemben, ahol a szocialistákra szavaztak.
- Erről szó sincs, ilyen alapon nem döntünk semmiről.

- A Kabaré 24-nek mi lesz a sorsa?
- Ott nem látjuk biztosítottnak, hogy a jelenlegi programmal megfelelően tovább működjön a színház. Egyébként a Kabaré 24 iránt van érdeklődés.

- Színházi hasznosításra?
- Nem is másra, ezt mindig hangsúlyozom.

- Tehát ott színházi célú hasznosítási pályázat lesz, nem ügyvezető igazgatói? Magyarul oda nem akarnak támogatást adni?
- Nem akarunk, ott megpróbálunk egy másfajta működést. Ugyanez a helyzet a Petőfi Csarnok esetében is.

- Amit össze akartak vonni a Trafóval.
- Már nem vonjuk össze.

- És kezdetben miért akarták ezt?
- Mert akkor még nem volt olyan megkeresés, hogy a Trafó legyen állami intézmény. Most már arról tárgyalunk a kormánnyal, hogy a Budapesti Operettszínház és a Trafó átkerül a minisztériumhoz.

- Ki kereste meg önöket?
- Ez ügyben a kormány és a főváros tárgyalt. Van a dolognak logikája. Az operett, mint hungarikum, jobb lehetőségekhez juthat.

- A Budapesti Operettszínház több, vagy legalább annyi musical előadást tart, mint operettet, ami kevéssé nevezhető hungarikumnak.
- Úgy érzem, hogy ebben a helyzetben majd az új fenntartónak kell megoldania ezt a kérdést. A Trafónál is ugyanígy felvetődhet, hogy amit ők csinálnak nemzetközi szinten, az talán túlmutat a városon.

- De jelentős pénzt vontak el a Trafótól. Az ember nem érti, hogy az egyik pillanatban le vannak sajnálva egy jókora pénzelvonással, a másik pillanatban pedig a nemzeti intézménnyé növesztés meg tulajdonképpen piedesztálra emelés.
- A pénzelvonás - mint fogalom - megint fura dolog ebben a helyzetben, mert azt mindenki tudja, hogy a társasági nyereségadó kedvezménnyel tudnak élni a színházak, és éltek is. Azt hiszem, hogy azért nem kerülnek rosszabb helyzetbe.

- A színházigazgatók úgy érzik, hogy ők sakkban vannak tartva, még mindig nem tudják, hogy 10, 20, 30 százaléknyi támogatást vonnak-e el az intézményüktől, és ezért nem is mernek szinte semmiért szólni.
- Dehogynem, szólnak. Egyfelől nincs is okuk a félelemre, másfelől meg nyugodtan írhatnak alá levelet a József Attila Színház ügyében is.

- Általános gond a rendszerváltozás óta, hogy igazából a kormányoknak nincs kultúra koncepciójuk, nem is szoktak a pártok kultúrával kampányolni. Drasztikusabban fogalmazva, eléggé tesznek a kultúrára.
- A Nemzet fővárosa programban, Tarlós István programjában egy külön fejezet van a kultúráról.

- Én nem hallottam, hogy ő a kampányban egyszer is bővebben beszélt volna a kultúra koncepciójáról. Interjúban mondott annyit, hogy sokszínű kultúrát akar, és nem kíván szembe menni a pesti értelmiséggel, de például, hogy mit akar fejleszteni ezen a területen, azzal egyáltalán nem kampányolt.
- Pedig van néhány dolog, például a színházaknál is. Szeretnénk például egy oktatócsomagot diákoknak, természetesen a színházak és az oktatási intézmények együttműködésével. A színházelméletet, a színháztörténetet beépítjük egy programcsomagba, így a gyerekek közelebb kerülhetnek a színházhoz. Tervezzük azt is, hogy bizonyos darabokat, amelyek nem csak kulturális, hanem oktatási szempontból is fontosak lehetnek, jegyár kiegészítéssel támogatunk. Volt is egy félreértés, amikor erről az igazgatókkal beszéltünk, azt képzelték, hogy így akarjuk megtámogatni a gyenge nézettségű darabokat. Mondtam, hogy fordított a gondolkodásunk, éppen a sikeres darabokat szeretnénk segíteni, amiknek olyan értéke és minősége van, ami ebből a szempontból is értékelhető.

- Ki mondja meg, mit kell támogatni?
- Ezt színházi és pedagógus összetételű kuratóriumra bízzuk.

- De hát tudjuk, a színházigazgató választásoknál, hogy gyakran mennyire tettek a szakmai kuratóriumok véleményére.
- Ha magunk is el tudnánk dönteni ezeket a kérdéseket, akkor minek hívnánk össze kuratóriumot?

- Hogy meglegyen a látszat.
- Mi nem a látszatra akarunk adni. Úgy érzem, hogy el lehet kezdeni egy másfajta gondolkodást, és másfajta politizálást is. Ez például jó alkalom erre.

- Ha már szóba került az oktatás. Miért kell visszatérni a hagyományos, négy osztályos gimnáziumra, miért nem jó a másfajta?
- Én annyit mondtam, hogy a főváros nem fog új 6 vagy 8 osztályos gimnáziumot indítani.

- De miért nem?
- A 6 és 8 osztályos gimnáziumok piaca telített, tehát nem is nagyon lenne igény újabbak indítására. Ez csak ennyit jelent. Ami már működik, az tovább működhet. Ezt mindig félreértik.

- Úgy látszik, az önök esetében mindent félreértenek. Lehet, hogy tanulniuk kellene még a kommunikációt?
- Vagy többször kell elmondanunk mindezt, ha gyakrabban keresnek meg minket, és az is jó lenne, ha az újságírók azt írnák le, amit mondunk, és nem a más véleményét, vagy a kommentet, amit megnyilatkozásunkhoz fűznek.

- Korábban beszélt róla, hogy a Fővárosi Állatkertet is közgyűjteménynek kell tekinteni. Kitágítanám a kérdést, régóta rendezetlen a Városliget helyzete. Botrányos például, hogy nincs a tóban víz, hogy nem lehet csónakázni, korcsolyázni. Az is régóta kérdéses, hogy a lepusztult Vidámpark költözik-e valahová, és a meglehetősen szűk helyre beszorított Állatkert tud-e abba az irányba terjeszkedni?
- Ez a probléma nem a választások előtt egy évvel keletkezett. A Vidámpark adóssága tavaly már egymilliárd fölé emelkedett.

- Ez nagyon elavult intézmény, kellene egy korszerű Vidámpark.
- Így van. A Vidámpark működtetése nem önkormányzati feladat.

- Nem önök pénzelik?
- Mi kényszerülünk rá, hogy támogassuk. Ha egy magánbefektető modern vidámparkot építene, azzal ki lehetne váltani a mostanit. Bár érdeklődés van, egyelőre nincs ilyen befektető.

- A Cirkusz is iszonyúan lerobbant állapotban van. Ugyan állami intézmény, de mégis Fővárosi Nagycirkusznak hívják.
- A Főváros és a Budapest nevet nagyon sokan használják, megengedte az előző vezetés.

- Néhányszor szóba került, hogy a cirkuszt átvenné a főváros, a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház átvétele pedig igencsak régóta húzódik.
- Erről folynak tárgyalások.

- A Gödör helyzete tisztázódott?
- Folyamatban van ezeknek az ügyeknek a tisztázása. Nem tudunk mindent azonnal és rögtön megoldani. Ha például most bezárnánk a Vidámparkot, azzal lehet, hogy nagyobb veszteséget okoznánk a városnak, mintha valameddig még veszteségesen tovább működtetjük. Hiszen van rá igény és nincs, ami pótolja. Bár nem kötelező feladatunk egy vidámpark működtetése.

- Azzal nem rúgnak fel sok mindent, hogy ennyi igazgatócserét hajtanak végre? És hogy olyan intézményeknek, mint az 56-os Intézet, az Artpool Művészetkutató Központ, a Magyar Fotográfusok Háza, nem adnak támogatást? De a legominózusabb történet a Fesztiválzenekaré, onnan sok pénzt vontak el, miközben a világ tíz legjobb zenekara közé került az együttes, és már eleve jóval kevesebb volt a támogatása, mint a Nemzeti Filharmonikusoké.
- 75 milliót vontunk el, de 460 millióból. Ettől még nem hiszem, hogy ne működnének tovább.

- Többek szerint ez büntetés, amiért Fischer Iván nem mondott szépeket a kormányra.
- Ilyen jellegű büntetés nincs, erre az is bizonyíték, hogy a költségvetési koncepciónkban már decemberben le volt írva, mennyit fog kapni a Fesztiválzenekar, tehát jóval a nyilatkozat előtt. A pénzügyi kényszerítő erő volt szempont, és nem a politikai motiváció.

- Hogyan fog kinézni a főváros kultúrája a mandátuma lejárta idején?
- Nagyon szeretném, ha színházaink működőképesek lennének a nehéz pénzügyi helyzetben is. És szeretném, ha jobban elválna egymástól a prózai művészszínházak és a bulvárszínházak finanszírozása. A pénzügyi nyomás miatt jó lenne, ha működőképes maradna a többi kulturális intézmény is, és sikerülne néhány digitalizációs technika bevezetését elindítani, kifejezetten a múzeumoknál és a levéltáraknál. Ösztönözni kellene a kulturális turizmust. Jelen pillanatban éppen azért, mert nagyon nehéz a pénzügyi helyzet, nem mernék nagyszabású terveket felvázolni. Abból a játéktérből, ami adott pénzügyileg, abból kell kihozni a legjobbat.

Bóta Gábor / Népszava




Címkék: József Attila Színház, Csomós Miklós, társulat, elvonások, retorzió
Kapcsolódó cikkek
Szakmai szervezetek szerint fontos, hogy társulati formában működjön a József Attila Színház >>>
Kalamajka, zűrzavar és téboly >>>
Közbevetve >>>
Méhessel nem >>>
Ne kegyelemből! >>>
Esztergályos Cecília:"tanácstalanság van a József Attila Színházban, de dolgozni kell" >>>
Szélnek eresztik a József Attila társulatát >>>

Előzmény

Válasz

Állami kézbe kerülhet a Budapesti Operettszínház

2011. március 3. 15:30 Kultúrpart

A főváros gazdálkodása alól kikerülhet a Budapesti Operettszínház. Az évi 400 ezer nézőt vonzó színház jelenlegi költségvetésének 23 százaléka származik állami támogatásból.

Mivel a fővárosnak nincs pénze arra, hogy kiemelten kezelje a Budapesti Operettszínházat, szükségszerűnek látszik, hogy állami kézbe kerüljön, egy kategóriába a többi nemzeti intézménnyel - véli Kerényi Miklós Gábor főigazgató, aki szerint a klasszikus operettrepertoár és a magyar irodalmi alapanyagból készülő új musicalek együttesen nemzeti jelleget kölcsönöznek a teátrumnak.

Mint azt Kerényi Miklós Gábor elmondta, nem lepte meg a bejelentés, miszerint a főváros átadná az államnak a színházat. "A dilemmáról, hogy legyen-e a főváros helyett az állam a gazdánk, régóta tudunk" - jegyezte meg a főigazgató.

Utalt arra: a kérdés különösen aktuális most, hogy a hungarikum törvény megalkotása kapcsán felvetődött, hogy szellemi dolgokat, különleges alkotásokat, köztük a magyar operettet is e kategóriába sorolják.
Kerényi Miklós Gábor a műfaj "hungarikumságát" azzal magyarázza, hogy a magyar darabokban a bécsinél vagy a francia operettnél nagyobb szerep jut a táncos-komikus szubrett párnak, a lendület, az erő, a színesség nagyon karakteres vonásokat ad ezeknek a műveknek.

A magyar operett Lehár Ferenctől Kálmán Imrén keresztül Szirmai Albertig igen mélyen gyökerezik a kárpát-medencei zenében, s a mai zeneszerzők, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Tolcsvay László méltó folytatói e nagy elődöknek. "Feltétlenül közéjük sorolandó a szabadkai Lévay Szilveszter, aki, bár járja a világot és a tengeren túl is rendkívül sikeres, magyarnak vallja magát" - fűzte hozzá a főigazgató.

A magyar operettben van sírás és nevetés, mindehhez társul egy csipetnyi humor, amitől az egész sziporkázik. "Sokféle hatás épült be e művekbe: a szláv érzelgősség, a német precizitás, az olaszos romantika, a bécsi freudizmuson nyugvó kétértelműség és a szélsőséges magyar virtus" - magyarázta Kerényi Miklós Gábor.

"Mi az előadásainkkal visszahoztuk a műfaj értékét" - hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy erőfeszítéseik nyomán egyre több operettet játszanak az egész országban, s kezdeményezésükre megalakult az Európai Zenés Színházak Szövetsége is.

"Megkerülhetetlenné vált a kérdés, hogy egy ilyen színházat Budapest tud-e kiemelten, a többi színházától függetlenül kezelni? Jelenleg a fővárosnak erre nincs pénze. A másik lehetőség: kerüljünk állami kézbe, létezzünk egy kategóriában a többi nemzeti intézménnyel" - vázolta fel a helyzetet Kerényi Miklós Gábor, aki szerint az utóbbi látszik szükségszerűnek, mert nemcsak a klasszikus operettekből álló repertoárt kell védeni, új magyar musicaljeik is magyar irodalmi alapanyagból készülnek, s ezek így együtt nyilvánvalóan nemzeti jelleget kölcsönöznek a színháznak.

"Évente 550 előadást játszunk, 400 ezren fölüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" - mutatott rá a főigazgató, kiemelve, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százaléka saját bevétel.

Kerényi Miklós Gábor elmondta, hogy bár egyelőre nem esett nyilvánosan szó arról, miként reagált a szaktárca a főváros ajánlatára, különböző információi azt sugallják, hogy megvan a fogadókészség. "Nyilvánvalóan rengeteg tárgyalást kell folytatnunk, míg a csere létrejön. De úgy vélem, hogy ez a színház érdeke, mert amit az elmúlt 10 évben létrehozott, nem szabad kockára tenni" - hangsúlyozta az operettszínház főigazgatója.
Forrás: MTI

Válasz

"aki önkormányzati támogatás nélkül tudja színházként működtetni az intézményt" -szerintetek van ilyen?, mert szerintem kocsmán v. diszkón kívül nem lehet önköltségből üzemeltetni kulturális intézményt a mai magyar átlag-jövedelmek mellett. Margó

Előzmény

Válasz

Csomós: nem szűnik meg a József Attila Színház

* 2011. február 26. - * szerző(rzs) - * forrásFidelio/MTI -

A napilapokban Csomós Miklós cáfolta, hogy megszűnne a József Attila Színház.

A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a Magyar Nemzetnek, Népszavának és Népszabadságnak is azt nyilatkozta: színházi célú hasznosítási pályázatot írnak ki, és ha ez eredménytelen lenne akkor vezetői pályázaton keresnek megfelelő embert a színház igazgatására.

A Magyar Nemzetnek Csomós Miklós elmondta, Méhes László, a József Attila Színház jelenlegi vezetője pánikot kelt és "alattomos kommunikációs játékot" kezdett, amikor teljesen kiforgatta a kérését, hogy ne kössön munkaszerződéseket a következő évadra. Hozzátette: Méhes még ezt az évadot végigvitte volna, de megnyilatkozásaival elvesztette a városvezetés bizalmát. "Még nem döntöttük el, milyen véget érhet az igazgatói pályafutása, de egyet leszögezhetek, a József Attila Színház tovább fog működni".
Az elképzelések szerint színházi célú hasznosítási pályázatot írnak ki: ha találnak olyat, aki önkormányzati támogatás nélkül tudja színházként működtetni az intézményt - ez lehet akár a jelenlegi társulat egy új menedzsmenttel -, azt fogadják el első körben. Ha ez nem sikerül, akkor kiírnak egy vezetői pályázatot a színház igazgatására.

Csomós a Népszavának azt mondta: mind a Kabaré 24, mind a József Attila Színház helyén a jövőben is csak színház lehet, erre a következő közgyűlésen ki is írják a pályázatot.

Arra a kérdésre, ha kineveznek egy új direktort, annak feltételéül szabják-e, hogy a mostani társulat nagy részét szerződtesse, a főpolgármester-helyettes visszakérdezett: "látott-e már olyan igazgatói pályázatot, amiben ilyen kikötések voltak?"
A Kabaré 24-gyel, a volt Mikroszkóp Színpaddal kapcsolatban Csomós elmondta: az egész más helyzet, Verebes István igazgató nem rosszul gazdálkodott, hanem rosszul mérte fel a helyzetet. Az ő koncepciójához több támogatásra lenne szükség, ami nem áll rendelkezésre.

* józsef attila színház, kultúrpolitika, MTI

Olvasson tovább!

* Lemondott Verebes István
* Game over József Attila Színház
* Szakmai szervezetek tiltakoznak a József Attila Színház ügyében

Válasz

A miniszterelnökhöz fordult hat művészeti szervezet
2011. február 17., csütörtök 18:53 InfoRádió / MTI

A miniszterelnökhöz fordult a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetését érintő kormányzati zárolások miatt hat művészeti szervezet. A nyílt levél aláírói túlzottnak tartják a stabilitási tartalék létrehozását célzó zárolások mértékét és az előzetes egyeztetést is hiányolják.


1
A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy az államot jogszabály kötelezi arra, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százalékát a Nemzeti Kulturális Alap kaphassa meg, de az egymilliárd forintos zárolás több ezer rendezvény megvalósítását akadályozhatja meg.

Emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól csaknem 40 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. A levél aláírói úgy fogalmaznak: elfogadhatatlan, hogy a kormány még 400 millió forintot sem hajlandó fordítani például a közművelődésre, az alkotómunkára és a művészetoktatásra. A nyílt levelet a többi között a Magyar Bábjátékosok Egyesülete, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Versmondók Egyesülete és a Színházi Kritikusok Céhe írta alá.

A kormány a múlt szombaton döntött a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról és a zárolás több minisztériumot is érint.

Válasz

Múlt, jelen és talán jövő: Andy Vajna Berlinben
Beszámoló Berlinből 2011. február 14. - Szabó Ági

A Cinema Total a Collegium Hungaricum szervezésében negyedik éve a Berlinale magyar platformja: a soros EU-elnökség jegyében a szomszédos országok bevonásával rendezték meg a mustrával párhuzamos filmszakmai rendezvényt. A résztvevők újak, a cél a régi: a magyar és kelet-európai filmipar bekapcsolása a világ vérkeringésébe. Ennek keretében Andy Vajna filmipari biztos először állt a nyilvánosság elé, igaz, válaszokat most sem adott.
A berlini Collegium Hungaricumban a múlt századi Budapest kávéházi hangulata kelt életre, némi avantgárd felhanggal: a falakon lógó képeken Kovásznai Presszó-jának alakjai mozgóképben elevenedtek meg. Egy másik sarokban osztott képernyőn Törőcsik Mari szépségét és tehetségét versenyeztették Ingrid Bergmanéval. Az avantgárd az épületen kívül is hódít: a szomszédos épület falát multimédiás show formájában Harold Lloyd mássza meg.

„A magyar filmnek támogatásra van szüksége, nekem meg időre” - mondta Andy Vajna nemrégiben kinevezett filmipari kormánybiztos, a Collegium Hungaricumban tartott csaknem háromórás filmpolitikai kerekasztal-beszélgetés zárszavaként. Míg Kovásznai alakjai a pesti cigarettafüstben némán sutyorognak az első emeleten, a második emeleten a nyugat-európai filmszakma brainstormingol a magyarokkal együtt, de leginkább: a magyarokért. A dán, horvát, ír és bécsi filmalapok elnökei mesélnek a saját, működő filmfinanszírozási rendszerükről, tippeket, útmutatást adva nekünk az új, születőben lévő rendszerünkhöz. Magyar részről Bokor Attila filmfőosztály vezető és Andy Vajna filmipari kormánybiztos vett részt a beszélgetésen, az MMKA részéről Bereczki Csaba is hozzászólt. Kollarik Tamás az NMHH részéről végül nem vett részt a beszélgetésen, ahogyan Kőrösi Zoltán, az MMKA elnöke sem.

A rendezvény moderátora, Monory-Mész András hangsúlyozta, hogy az öt ország (dán, ír, horvát, osztrák, magyar) adottságait illetően hasonló helyzetben van: területünket tekintve kis országok vagyunk, kicsi felvevőpiaccal, az osztrákot leszámítva speciális nyelvvel bírunk, tehát a négy ország finanszírozási rendszerei, tapasztalatai valóban életszerűek és példaértékűek lehetnek számunkra - a kerekasztal angol nyelven zajlott.

A Dán Filmintézet igazgatója Henrik Bo Nielsen legfontosabb elvnek a szakma szabadságát tartja, amilyen messze csak lehet, el kell mozdulni a filmművészetnek a politikától és távol is kell maradnia- mondja, még akkor is, ha onnét jön a pénz jelentős része. Egyik fontos pénzforrásként említi az állami és kereskedelmi televíziókat és kiemelte a koprodukciók jelentőségét. A horvát Audiovizuális Center igazgatója, Hrvoje Hribar is a politika negatív hatását emelte ki a filmiparra nézve. A horvát filmiparnak nemcsak a pénzhiány okán nem sikerült a nemzetközi áttörés, hanem mert egyfolytában politikai csatározások színtere.
Peter Zawrel a Bécsi Filmalap képviseletében is a döntéshozók függetlenségét hangsúlyozta: Bécsben sem rendezők, sem producerek nem lehetnek a négytagú grémium tagjai. Zawrel többször is visszatért arra, hogy milyen jól működtek eddig a magyar és osztrák koprodukciók: a Pál Adrienn, a Szelíd teremtés, és az Oda az igazság! is osztrák koprodukcióban készült, de méltatta a szintén általában koprodukcióban dolgozó Pejó Róbert filmsikereit is. Németország és Franciaország után Ausztria legfontosabb koprodukciós partnere Magyarország, és Zawrel szeretné, ha ez így is maradna. Peter Zawrel felhívta Andy Vajna figyelmét arra is, hogy a film befogadója nem a kormány, hanem a néző, a film kulturális termék és nem autó, vagy kelendő vagy sem a piacon. A filmeket nem lehet a nyereség oldaláról megközelíteni, mert nem ez a siker egyetlen kritériuma.

Az Ír Filmalap elnöke, Simon Perry szerint sem szabadna a filmre és a művészetre általában árucikként tekinteni. A filmek megtérülése nincs arányban a ráfordított pénzzel, viszont olyan utakat képesek bejárni, amit egyik művészeti ágazat sem. Hiszen soha nem lehet tudni, hányan utaznak majd Írországba pont azért, mert egy filmben látták a táj szépségét és megragadta őket. A kultúrába, így a filmművészetbe is nem azért kell az államnak invesztálni, mert az neki jó, vagy nyereséges, hanem, mert a most létrehozott alkotások fogják meghatározni a jövő kultúrájának hangját - hangsúlyozta a filmművészet brandépítő hatását.

A négy ország beszámolója után Andy Vajna kormánybiztos foglalta össze tevékenysége lényegét és a jelenlegi magyar helyzetet. Hangsúlyozta, hogy megbízatása még csak három hete tart, így kevés érdemi mondanivalót tud megosztani. Elmondta, hogy jelenleg kollegáival a múlt rendszer hibáit, hiányosságait és a filmszakma csődbe jutásának okait tárja fel. Erre azért van szükség, mert a részletes és alapos analízis nélkül nem tud és nem is akar új rendszert felállítani, vagy arra javaslatot tenni. Az új rendszer kidolgozását illetően legfontosabb szempontnak tartja a magyar és európai uniós jogharmonizációt és a magyar kultúra filmek általi reprezentációját nemzetközi szinten. A feladatra egy éve van, mondta, de mivel tudja, hogy a szakma nagyon kétségbeesett és lehetetlen helyzetben van, nem várhat eddig. Kilencven napot kért a régi rendszer felülvizsgálatára és az új rendszer kidolgozására. Andy Vajna kormánybiztos hangsúlyozta, hogy tudatában van, hogy Magyarország hírneve forog kockán. Bár konkrétumokat még nem tudott megnevezni, többször kiemelte, hogy ő nagyon optimista és biztos benne, hogy Magyarországon lesz filmipar és nagyon izgalmas lesz, de időt kért, mondván: valós megoldásokkal akarnak előállni és ehhez idő kell. Vajna megnyugtatta az aggódó külföldi producereket is: a minisztériumtól kapott, befagyott filmeket tartalmazó listán legtöbb esélye a koprodukcióknak van, meg akarják védeni ezeket az alkotásokat és a nemzetközi kapcsolatokat.

Bokor Attila a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője is időt és türelmet kért, hiszen előbb az elmúlt évek rossz finanszírozási rendszere miatt előállt anyagi problémát kell megoldani. Bokor elmondta, hogy a minisztérium összeállított egy úgynevezett prioritási listát, amelyen azok az alkotások szerepelnek, amelyeknek még odaítélte az MMKA a pénzeket, de már nem kapták meg azokat.

Bereczki Csaba az MMKA nemzetközi igazgatója is a megoldást sürgette: mozdulni kell egy új alap, vagy új finanszírozás felé, mivel a régi halott, de tekintettel kell lennünk koprodukciós partnereinkre és a nemzetközi projektjeinkre is, tudniuk kell külföldön, mi várható Magyarországon. Része vagyunk az európai filmkultúrának, fel kell mutatnunk valamit, hogy lássák, hogy élünk - mondta.

Kovács Gábor producer és Mundruczó Kornél rendező hangsúlyozták, az alkotók hosszútávú és folyamatos rendszert szeretnének végre, ahol lehet dolgozni. Kérdéseik akkor lesznek, ha már lesz új rendszer és lesz alapja a kérdéseiknek. A legtöbb résztvevő megértéssel fogadta a Vajna által mondottakat, de többen hangsúlyozták, hogy a hosszútávú és állandó megoldás mellett, rövidtávúra is szükség van. Most kell, hogy történjen valami, hiszen a mi nehézségeink, és hogy Magyarországon gyakorlatilag másfél éve nincs filmgyártás, a koprodukciós partnereinket is érzékenyen érinti, több koprodukcióban készült film nem lett kész a magyar partnerek nem teljesített vállalásai miatt.

A Németországban élő Kabay Barna hozzászólásában magyar nyelven ostorozta a 2010-es évet a gyenge filmes szereplések miatt, a vádakat a magyar filmesek nevében Kovács Gábor producer utasította vissza, felsorolva a kritikai- és közönségsikereket aratott filmeket. Általános derültséget keltett, amikor a horvát filmalap képviselője örökbe akarta fogadni a magyar filmet: ha tényleg "artistic disaster"-nek (művészi katasztrófának) tartják, adják neki, ő szívesen elfogadná ezeket a filmeket az éves beszámolójába - viccelődött Hrvoje Hribar.
A Közszolgálati Alap képviseletében Poich Lóránd is hozzászólt a beszélgetéshez, bár konkrétumokkal ő sem tudott szolgálni, hiszen még nem tudja, milyen összeg felett diszponál, de ígéretett tett arra, hogy a jövőben szeretnének a magyar film partnerei lenni főként a televíziós műfajok terén.

A kerekasztal-beszélgetés végén Vajna ígéretet tett az európai uniós és magyar jogrendszer egymásra hangolására és az új rendszer mielőbbi kidolgozására. Get up and goal!- mondta végezetül a kormánybiztos.
Kapcsolódó anyagok

* Article ikon Vajna: a tehetségek felismerése és segítése az elsődleges cél
* Article ikon Vajna feltárja a magyar filmipar helyzetét

Válasz

Andy Vajna türelmet kér
Megjelent: Hír24 © MTI 2011.02.13. 18:25 Frissítve: 2011.02.13. 18:40
Türelmet, támogatást és időt kért Andrew Vajna kormánybiztos a magyar filmszakmától Berlinben, a magyar kulturális intézetben zajló Cinema Total elnevezésű rendezvénysorozaton vasárnap.


A szakember azért is jött Berlinbe, hogy megnyugtassa a nemzetközi filmszakmát és a koprodukciós partnereket. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválhoz kapcsolódó filmes fórumán vasárnap délutáni politikai kerekasztal-beszélgetésre került sor. A szervezők magyar részről Andrew Vajna mellett Bokor Attilát, a Humán Erőforrás Minisztérium filmekkel foglalkozó főosztályvezetőjét, valamint Bereczki Csabát, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) nemzetközi igazgatóját hívták Berlinbe. A fórumon külföldi - horvát, osztrák, dán és brit - szakemberek is részt vettek, akik a beszélgetés első részében hazájuk filmfinanszírozási rendszerét ismertették.

A magyar helyzetről szólva Andrew Vajna úgy fogalmazott, az a feladata, hogy a rendelkezésre álló pénzből ésszerű támogatási rendszert, valamint a törvényi követelményeknek megfelelő kereteket alakítson ki. Mivel csak néhány hete nevezték ki kormánybiztosnak, így 60, de legkésőbb 90 napon belül szolgál kész tervekkel. Tudatában van annak - mondta -, hogy a magyar filmesek vissza akarnak térni a munkához, de egyelőre nem tudják, hogyan tegyék.

A kormánybiztos egyelőre a kiadásokat nézi át csapatával. A lehetőségek korlátozottak, mégis az a legfontosabb, hogy a filmes szakma népszerűsítse a magyar kultúrát mind belföldön, mind pedig külföldön - ez nemcsak forintban mérhető megtérülést jelent. Tudja milyen nehéz helyzetbe kerültek magyar filmesek, de türelmet és időt kér. A filmes szakma az utóbbi években nem vett tudomást a gazdasági nehézségekről, és lefaragások helyett még többet költött - így a rendszer csődbe jutott. Két minisztérium is dolgozik azon, hogy rendeződjenek a magyar filmgyártás anyagi gondjai.

A Berlinben vasárnap ismertetett álláspont szerint az MMKA 7,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel, a szervezet hitelállománya 2010 év végén elérte az 5,1 milliárd forintot. A felülvizsgálattal párhuzamosan olyan hosszú távú stratégia kialakítása kezdődött meg, amely mind gazdasági, mind pedig jogi szempontból hatékonyabban szolgálja a filmszakma egészének felvirágoztatását.

A blokkolt filmekkel kapcsolatban Andrew Vajna hangsúlyozta, hogy kiemelt jelentősége van a nemzetközi koprodukcióknak, ő maga azért is jött Berlinbe, hogy megnyugtassa a partnereket.

A jelen lévő magyar szakemberek közül Mundruczó Kornél filmrendező arról beszélt: mivel a kormánybiztosnak még nincs programja, így egyelőre nincsenek kérdések sem, amelyeket feltehetnének. Szerinte a magyar filmgyártás utóbbi húsz éve nem volt rossz, jelen voltak a magyar hagyományok, az utóbbi tíz év sikereket is hozott. A probléma a finanszírozás, nem a film - fejtegette.

Andrew Vajna saját tapasztalatairól beszélve utalt arra az európai gyakorlatra, hogy az állam, a kormányok támogatják a filmgyártást. Ez viszont Magyarországon olyan mentalitás kialakulásához vezetett, amely úgy tartja: "a kormány tartozik nekünk". Ezt át kell értékelni - vélekedett. Arra a kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy a kinevezés elfogadásával átkerült "a másik oldalra", nemmel felelt. Az ő prioritása az, hogy az európai uniós és a magyar jognak megfelelő keretet, működő támogatási rendszert és gyártást alakítson ki - ismételte meg.

AJÁNLOTT LINK:

CINEMA TOTAL 4 – CALLING NEIGHBOURS | FOCUS: Hungary, Austria, Romania, Serbia, Slovakia (hungaricum.de)

Válasz

Nagy Anna: új finanszírozás kell a filmszakmának
Alaptalanok a filmszakma jövőjével kapcsolatos aggodalmak, de új finanszírozási rendszerre van szükség - közölte a kormányszóvivő.
2011. február 10. 18:54

Nagy Anna az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: a magyar filmek finanszírozási gyakorlata eddig kaotikus volt, többször előfordult, hogy olyan filmek kaptak támogatást, amelyet a közönség nem is látott. Eddig szétfolytak pénzek fogalmazott a kormányszóvivő utalva arra, hogy 7,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel Magyar Mozgókép Közalapítvány.

„Szabályellenes működés, olyan támogatási szerződések aláírása, amelyknek nem volt költségvetési fedezete, fedezet nélküli szerződésekre felvett banki hitelek - ezek jellemezték a Mozgókép Közalapítvány működését.”

A kormány felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a közalapítvány működésének átvilágítására, valamint kezdeményezte a kuratórium megújítását és a filmipar jövőbeni stratégiájának koordinálására kormánybiztost nevezett ki.
Magyar Rádió nyomán

Válasz

Vajna: a tehetségek felismerése és segítése az elsődleges cél

Delmagyar.hu - MTI 2011.02.06. 16:09
Értékelem a cikket!

Budapest – A vártnál hamarabb elkészülhet a magyar filmszakma strukturális megújításának koncepciójával Andrew G. Vajna. A kormánybiztos erről az MTI-nek adott interjújában beszélt, hangsúlyozva, legfontosabb céljának azt tartja, hogy fel kell ismerni a tehetségeket, s lehetőséget kell nekik adni. Szerinte nincs olyan, hogy lehetetlen.

A Collegium Hungaricum Berlin Cinema Total rendezvényre utazik hamarosan Andrew G. Vajna, a filmipar reformjáért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos. „Berlinben folytatom a már megkezdett egyeztetéseket a magyar és európai filmszakma vezetőivel" – kezdte Vajna, aki első „hivatalos útja" alkalmából adott interjút az MTI-nek.

Mint a producer felidézte, január közepén arra kapott felkérést a kormánytól, hogy térképezze fel a teljes nemzeti filmszakmát, és dolgozzon ki tervet annak megújítására. „Jogos igény, hogy ha az állam támogatást nyújt, akkor tisztán láthassa annak eredményét" – mutatott rá. Megjegyezte: arra kérték, hogy egy éven belül dolgozza ki az új nemzeti filmstruktúra koncepcióját, ezzel azonban várakozásai szerint jóval hamarabb, néhány hónapon belül elkészülhet.

Válasz

Mennyit ér a magyar film?
Ingyen is csak a jó műveket szeretik nézni az emberek
A hazai filmgyártás drámai leállása ellenére volt magyar siker 2010-ben a mozikban. Az Üvegtigris 3. tavalyi nézőszáma már a többi, 2010-ben bemutatott új hazai produkcióhoz képest is messze kiugró, de az idén akár meg is kétszereződhet. Mármint – hangsúlyozzuk –, a mozikban. Mert nem nehéz megjósolni, hogy az Üvegtigris 3.-nak akár több millió nézője is lehet két-három éven belül.
Csákvári Géza–Varsányi Gyula| Népszabadság| 2011. február 5.

Majd ismét politikai alapon osztogatnak lásd:Hídember,abban az évben nem sok produkció készült állami támogatással,csak a nyalókák kaptak megfelelő mértékű állami támogatást,vagy annál többet.

A Bibliotheque Pascal: 23 ezren látták
Szuez Film Kft.

Hogy pontosan mennyi, ember nincs, aki megmondaná, mivel Magyarországon nem létezik olyan összesített adat, amely a DVD-kiadást, a tévés bemutatókat, pláne a külföldi nézettséget is tartalmazná. Ami biztos, hogy az emberek többsége nem filmszínházban fogja látni a komédiát.

A magyar film hatásának megítélésére a mozistatisztikák böngészése végérvényesen elavult módszernek tekinthető. Nem jó persze, hogy az egyre szűkülő mozihálózatban radikálisan fogy a hazai produkciók közönsége, mint ahogy tavaly is csökkent legalább félmillióval. Egyetlen kommersz alkotás nevezhető egyértelmű sikernek: a már említett Üvegtigris 3. Így fordulhat elő, hogy a szerzői filmes Hajdu Szabolcs rendezte Bibliotheque Pascal lett a negyedik legnézettebb magyar produkció 2010-ben, bő 23 ezer nézővel. Az különösen sokkoló eredmény, hogy már hatezer nézővel is fel lehet kerülni a top 10-be (Czukor show).

Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Nemzeti Filmiroda listája valamennyire torz képet mutat, mert hét magyar film forgalmazója elfelejtette jelenteni a forgalmi adatokat, noha erre a statisztikai törvény is kötelezi őket. Igaz, a filmiroda még sosem vetett ki pénzbírságot a renitensekre. Például nagyon kíváncsiak lennénk, hogy a tavalyi filmszemlén a legjobb zsánerfilmnek tartott, Vágvölgyi B. András rendezte Kolorádó Kid vajon hogyan teljesített mozikban. Adatok híján azt is gondolhatjuk, hogy egészen gyengén. Mindenesetre az tény: most már komolyan figyelembe kell venni az alternatív terjesztési formákat, például a televíziókat. Mellettük a sajnos ugyancsak szűkülő DVD-kiadás és a magyar filmek parádés külföldi szereplése számít fontos értékmérőnek. A magyar „új hullám” nemzedékén kívül például Tarr Béla filmjeinek is jelentősebb közönségtábora van a határon túl, mint itthon.

Válasz