Színművészetünk Klubja

Naponta nézz át a szomszédaidhoz, v. hívd fel telefonon, ha idősek. Segíts rajtuk, ha kell. Margó

HASZNOS JÁTÉK! Kedves Klubtársak, töltsetek fel minél több, a klubunk témájához illő cikket másolással a leírtak szerint. Ügyeljetek arra, hogy a „forrást” is megjelöljétek. A jutalmazási egységhez kérünk javaslatot, szavazatot. Néhány „fizető-eszközt„ felsoroltunk. Válasszatok, vagy hozzászólásban javasoljatok Újabbakat. Margó és KMargit

Mi legyen a "fizető-eszközünk"?

• Kedves Klubtársaim, kérlek Titeket, hogy másoláskor legyen a másolt cikkben az eredeti weblap címe is, ahonnét másolunk. Margó

EGY KATTINTÁSSAL ELÉRHETŐ OLDALAK:

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - KÉPEK FELTÖLTÉSE:

 http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/blog/szinmuveszetunk-klubja-cikkei/lepesrol-lepesre-kepek-feltoltese

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - CIKKEK FELTÖLTÉSE:

http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/blog/szinmuveszetunk-klubja-cikkei/lepesrol-lepesre-cikkek-masolasa

Lépésről-lépésre - videó feltöltése

http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/blog/szinmuveszetunk-klubja-cikkei/lepesrol-lepesre-video-feltoltese

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE- A CIKKEK MÁSOLÁSA

http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/blog/szinmuveszetunk-klubja-cikkei

/lepesrol-lepesre-cikkek-masolasa

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - KEZDETEK, HOZZÁSZÓLÁS ÍRÁSA

http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/blog/szinmuveszetunk-klubja-cikkei/lepesrol-lepesre-a-kezdetek-hozzaszolas-irasa

A víg özvegy Kecskeméten

Kiss Zoltán a bonviván szerepében "Az operett a miénk" - meséli a színész

http://szinhaz.hu/operett

2011. december 3. szombat, 11:07

Kiss Zoltánhoz mindig is közel állt az operett műfaja. A színház legutóbbi nagyoperettjében, a Hello Dollyban is láthattuk már, ahol akkor Cornelius Hackl bőrébe bújt. – Már a főiskolás évek alatt nagyon megszerettem ezt a műfajt Kazán tanár úrnak köszönhetően. Azonban ehhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy néptáncosból lettem színész – tudtuk meg Kiss Zoltántól, aki a főiskolai évek után az Operettszínházban és a szolnoki teátrumban is olyan kollégákkal dolgozhatott együtt, akik hatására egyre jobban megkedvelte ezt a műfajt. – Az alapokat Bor József rendezőtől tanulhattam, aki az operett egyik legnagyobb tudója. Majd a fővárosi Operettszínházban Vámosi László és Szinetár Miklós rendezésében több darabban is játszhattam.

A színész saját maga is megtapasztalhatta, hogy az operett valóban a világ minden táján sikert arat. Játszott többek között Japánban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában is, és a nézők mindenütt rajongtak ezért a sajátosan magyar műfajért. – Az operett a miénk, a vérünkben van. Manapság már kezd elcsépeltté válni az a szó, hogy hungarikum, de ez valóban az. Úgy gondolom, az utóbbi években azért hanyagolták el hazánkban ennyire, mert egy kicsit sok lett benne a klisé. Éppen ezért az operettet meg kell újítani, de nem vagyok híve annak, hogy modern korba helyezzék a történetet. Azt gondolom, hogy a megújulás legfőbb eszköze, hogy mai gondolatokkal és hitelesen kell játszani. Ezen kívül nem csak szépen kell énekelni, hanem színészi játékot is bele kell vinni.

Kiss Zoltán szerint annak ellenére, hogy az operettben nincsenek csehovi bonyodalmak, a színésznek nem szabad a felszínen ragadnia. - Míg az ember egy Csehov darabot eljátszhat finoman, pici eszközökkel egy szobaszínházban, itt nagyobb gesztusokat kell használni. Azonban emellett a karaktert belülről ugyanúgy meg kell támogatni, ami sokkal több energiát vesz igénybe, ha a színész hiteles szeretne lenni.

A népszerű színművészt az utóbbi években már láthatta a közönség a legismertebb, legnépszerűbb operettekben, de mind közül legszívesebben talán a Marica grófnő Zsupánjának bőrébe bújt. Különösen azért volt számára fontos ez a szerep, mert ebbe az előadásba belophatott néhány elemet a néptáncból is. A víg özvegy grófjának, Danilovics Daniló követségi titkárnak a szerepe mind színész játék, mind pedig éneklés szempontjából különleges kihívás számára. – Ez a karakter közel áll hozzám. Daniló egy érzelmes figura, aki könnyen megsértődik, szélsőséges, lobbanékony alkat, ami rám is igaz. A szerepben nagy érzelmi magasságokat és mélységeket járhatok be. Sáfár Mónika pedig kiváló partner, lehet vele játszani a színpadon, és a rendező, Szerednyey Béla hagyja is ezt. Megvannak a darab tartóoszlopai, de attól még lubickolhatunk a szerepben. Így az előadás minden nap egy kicsit más lehet, ami nagyon fontos, hiszen a színház a pillanat varázsa.

Az interjút Gál Orsolya készítette.

A Víg özvegy Kecskeméten - GALÉRIA

A Víg özvegy Kecskeméten - GALÉRIA

Előadások decemberben:

december 5. (hétfő) 19:00
december 11. (vasárnap) 19:00
(Jászai M. bérlet)
december 17. (szombat) 19:00
(Berky L. bérlet)

Forrás: Kecskeméti Katona József Színház

Cigányszerelem 2011.OKTÓBER 20-21.

Ez egy nagy "szerelemkereső" darab Hatalmas siker a Cigányszerelem

2011. október 27. csütörtök, 11:34

A két profi, osztrák szövegíró Willner és Bodanzky szinte egyszerre adta át Lehárnak a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem librettóját. A komponista nagyobb kedvet érzett Zorika történetéhez, hamarosan nekilátott a munkának és 1909. május közepén leszállította a kész zenei anyagot a Carl-Theaternek. Mégis a Luxemburg került előbb színre a Theater an der Wienben. A nagy siker után, majd' egy év múlva, 1910 januárjában csendültek fel aztán először a Cigányszerelem melódiái...

Budapesten ugyanezen esztendő novemberében mutatták be a romantikus operettet a Király Színházban, Körösházy Ilona szerepében a híres-nevezetes Fedák Sárival, aki egyetlen szezonban kétszázharminckétszer bűvölte el játékával a közönséget.

A zeneileg roppant igényes mű érdekessége, hogy ebben Lehár Ferenc két tenor és két szoprán énekesnek ad lehetőséget, a szokásos táncos-komikus és szubrett páros mellett.

Esküvői jelenet

A korabeli kritikákat és recenziókat olvasva kiderül, hogy a mű nemcsak átütő közönségsikert aratott, de a maestro zenéje a szakma és a szakértők elismerését is kivívta. A szövegkönyvet viszont néhányan túl merésznek és erotikusnak találták, hiszen a történetben "Zórika, egy erdélyi nemes kisasszony nem a jegyeséért, hanem egy cigányért epekedik, aki mesterien kezeli a vonót" - írja a Neues Wiener Journal.

Ami pedig a zenét illeti: "Lehár úrnak a zenekari eszközök bőséges bevetésével - melyek olykor szinte operai szintet képviselnek - sikerült hatalmas fokozásokat elérnie. A Cigányszerelem olyan benyomást kelt, mintha a zeneszerzőnek szívügye lett volna a mű. A közönség nagyon élvezte az egyes számokat, s készségesen tapsolt." Vagy, amit egy másik kritika megállapít: "Lehár úgy tud slágert írni, hogy nem érezzük a sláger kellemetlen szándékoltságát."

A lapok visszafogottsága a librettóval kapcsolatban amúgy onnan eredhetett, hogy Lehár a szerelem olyan mély rétegeit érinti ebben a művében is, amilyeneket a korabeli bécsi közvélemény operettszínpadon még szokatlannak tartott. S hiába telt el több mint száz év - a Cigányszerelem témája még ma is néhol "kényesnek" számít. Igaz, hogy vágyaink kimondásában és megvalósításuk szabadságában már meghaladtuk Lehár korát, de előítéleteink és gyávaságaink ugyanolyan erősen - ha nem erősebben - működnek.

Lehoczky Zsuzsa és Faragó András

A Marosvásárhelyen született rendező Béres Attila személyes élményeit is színpadra vitte szülőföldjéről. Harmadszorra rendezte meg az operettet, s ezúttal Erdélybe helyezte a történetet:

- Főként az ottani emberek lelkét és világhoz való viszonyát rendeztem bele az előadásba. A zenei alapanyag csak segített: Lehár Ferenc muzsikája operai igényű, de rengeteg népi motívumot is használ a Cigányszerelemben. Jekatyerinburgban a Sverdlovsk Zenés Színházban az oroszországi környezethez alkalmazkodott az előadás. Szegeden a szabadtérhez igazodtunk, s más volt a szövegkönyv is. Most változott az alapkoncepció, és teljesen új a nyitókép is. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az első pillanatban megismerjük, kik játszanak a darabban és milyen emberek... Azokat a hasonlóságokat és különbségeket szeretném megmutatni, amik összetartanak, s nem szétválasztanak minket, amiktől mindannyian többek vagyunk... A legfőbb gond, hogy nem a jót látjuk meg a másikban, hanem például az etnikumát. Pedig ebben az operettben sem feltétlenül faji különbségekből adódik a viszály. A szerelmesek nem tudnak tovább együtt élni, mert felégetik egymást szerelmükkel, Ilona, az elhagyott szerető személyes bosszúból is egymásnak uszítja őket. A darab aztán egy nagy közös magyar-cigány tánccal ér véget - mondja a rendező.

Dolhai Attila és Frankó Tünde

A cigányprímás Józsit alakító Dolhai Attila harmadik alkalommal dolgozott együtt a rendezővel - a Lili bárónő és a Koldusopera után.

- Remek humorát, amit már a Liliben is tapasztalhattunk, a Cigányszerelemben is megismerhetik a nézők. A darabban az én szememen keresztül mutatja be ezt a különleges világot a szerző: Józsi a cigányságot képviseli, a rájuk jellemző szabadságvággyal. Nem véletlen, hogy szólóm, ami a darab egyik leghíresebb dala, címe Vad cigánylegény vagyok. Ez mindent elárul szemléletükről... Megmondom őszintén, nagyon megszerettem zenei világukat, s gondoltam egy merészet: zenész barátaimmal több népszerű filmslágert, musical és operett dalt ötvözünk jazz-zel és a cigány zenei kultúrával. Igazi örömzenélés ez délutánonként, lesz is folytatása, egy CD, ami a Nők Lapjában jelenik majd meg hamarosan! S nagyon jó érzés újra az operettes csapatban lenni, ráadásul korábban sosem játszottam együtt Kalocsai Zsuzsával, Frankó Tündével, Verebes Istvánnal és Szulák Andreával sem, örülök, hogy közösen lépünk színpadra - meséli a művész.

Csengeri Ottília, Peller Anna és Csonka András

A Jolánt játszó Peller Anna nagyon örült annak, hogy ismét partnere lehet - az Abigél és a Csókos asszony után - Csonka Andrásnak.

- Ez egy nagy "szerelemkereső" darab, melynek gyönyörű a zenéje. Az előadás rendkívül érzelmes és egyben humoros is, amely a dramaturgnak, Ari-Nagy Barbarának köszönhető. Színes produkcióra kell számítani, mindenkinek ajánlom a Cigányszerelmet, hogy megfáradt napjaikba egy kis felüdülést vigyenek - így Peller Anna.

Csonka András is örömmel emlékezett a próbafolyamatra, az első közös munkára a Bertát játszó Kossuth-díjas Lehoczky Zsuzsával, ám kis üröm is vegyült érzéseibe...:

- Most találkoztam először néptánccal, sajnos az egyik alkalommal ki is fogott rajtam, csapásolás közben zúzódást, rándulást szenvedtem, és azóta begipszelt karral táncolok. A legfőbb nehézséget az okozza, hogy egy kézzel tanultam meg a koreográfiát, így majd ha lekerül a gipsz, újra kell tanulnom, akkor már két kézre alkalmazva, a premieren azonban még így láthattak a nézők. Emellett persze hatalmas szerencsénk van, hiszen a táncokat Zsuráfszky Zoltán néptánckirály tanította be.

Kalocsai Zsuzsa

Kalocsai Zsuzsa, a primadonna, aki primadonnát alakít, nem most találkozott először a Cigányszerelemmel...

- Vámos László rendezése nagy élmény és hatalmas siker volt számomra: a Németországban játszott előadásban nyújtott alakításomért megkaptam a német kritikusok díját is. Igaz, akkor Zórikát alakítottam, de megjegyezték, hogy inkább Ilonát kellene játszanom. Ez a mostani, Béres Attila által rendezett előadás vidámabb a korábbi változatnál, zeneileg is némileg eltér attól. S most tényleg Ilonát alakítom! - meséli Kalocsai Zsuzsa, aki az operett utolsó száma, a Messze a nagy erdő után hatalmas tapsot kap minden előadáson.

Verebes István és Szulák Andrea

Az operett-irodalom egyik főművét tehát nagyszerű szereposztásban láthatják nézőink, játszik még a produkcióban Vadász Dániel, Fischl Mónika, Lukács Anita, Faragó András, Benkóczy Zoltán, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Csengeri Ottília, Marik Péter és Magasházy István.

Kapcsolódó cikkek: 

Klasszikus magyar operett Béres Attila rendezésében Németh Sándor életműdíjat kapott

Forrás: Budapesti Operettszínház