• 2011. február 13.   -   
• (vd)   -   
• Fidelio    -   

Az Operett színpadán újra és újra egymásba szeret Fischl Mónika és Vadász Dániel, pedig gyermekük születése óta számukra már nem csak színház az egész világ...

Galéria: Fischl Mónika, Vadász Dániel A Bajadérban

A Bajadérban szerelmespárt alakítotok. Milyen érzés újra és újra eljátszani és elénekelni, hogy egymásba szerettek?

Vadász Dániel: Nekem nem állandó különbség, ami a többi előadáshoz képest érdekes, hanem vanak pillanatok, amikor egyszer csak egyszerű és szép egy-egy pillanat. Ezek igazán különleges pillanatok... aztán persze van, hogy összeveszünk valamin, és akkor aztán fel van adva a lecke, nem könnyű abból a pontból végigjárni egy-egy előadás útját.

Miben különbözik a ti művészházaspár-életetek egy hétköznapi férj-feleség viszonytól? Hogyan alakítják az intenzív próbaidőszakok, a fellépések sora, a turnék az életeteket, mióta kislányotok megszületett?

Fischl Mónika: Az időbeosztásunk eléggé változó attól függően, hogy éppen milyen produkción dolgozunk. A külföldi munkákra is sokszor kivisszük a kislányunkat, igyekszünk minél több élményt is beleszőni neki a külföldi turnékba is. Tavaly például Dani Olaszországban dolgozott egész nyáron és mi a nagyobb családdal együtt tengerpartokat jártunk, fürödtünk, nyaraltunk míg Apa előadásokat csinált Triesztben. Jövő januárban Flordiában fogunk énekelni, megint megy az egész család.

VD: A sűrűbb időszakokban is hazamegyünk délután, este pedig általában valamelyik nagymama vagy valaki a családból van nálunk a gyerekkel. Babysitterként pedig egy jó barátunk is besegít, ha kell. Sokkal több szervezést igényelnek ezek az időszakok, de kárpótlásul az év nagyobbik felében nincs napközben folyamatos elfoglaltságunk.

Kislányotok születése megváltoztatta művészi pályafutásotokat is?

FM: Talán kevésbé lett fontos a szakmai pályafutásunk, a színházon kívüli életünk elsősorban Laráról szól. Ugyanúgy dolgozunk mint előtte, de már inkább úgy igyekszünk szervezni az életünket, hogy lehetőleg egyikőnk Larával legyen miközben a másik dolgozik. Ennek intézésére jóval egyébként nagyobb mozgásterünk van, mint egy más alkalmazotti munkahely esetén lenne. Természetesen sokkal nehezebb a családi életet megszervezni, mint sokaknak. De nagyon sokat kapunk a színházi élet kapcsán, nagyon sok ember szeretetét érezzük a hétköznapokban, és ebből Larának is jut.