A Thurmayer Idaként anyakönyvezett lány 9 évesen (1916) árvult el, először zárdában nevelték, majd gimnáziumba került. Még érettségi előtt jelentkezett az Országos Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vették, de csak egy évet töltött itt el - a felsősök vizsgaelőadásán statisztálva fedezte fel a nagyhatalmú színházi szakember, Bárdos Artúr. Első sikerét 16 évesen (1924) aratta a Darázsfészek című darabban, ezt követően megfordult szinte valamennyi fővárosi színházban. Derűs megjelenésével, kellemes énekhangjával, kedves humorával kezdetben naivaként, később bölcs, idős hölgyek megformálásával aratott sikereket.
1945-ben eltiltották a szerepléstől, de hamarosan újra játszhatott. Az 1956-os forradalom idején férjével, a neves színműíró Békeffi Istvánnal elhagyták az országot, nem politikai okokból, hanem mert kilátástalannak érezték helyzetüket. Férje külföldön is jól boldogult, feleségét azonban nem hagyta a színpadon érvényesülni, holott alkalom lett volna rá. Tizennyolc év távollét után tértek végleg haza, a színésznő 1977-től közel másfél évtizeden át a Thália Színház társulatának volt a tagja.
A kezdetben naiva szerepekben sütkérező Turay Ida olyan filmsikereknek volt részese, mint az Ez a villa eladó, a Pesti mese, A kölcsönkért kastély, az Egy szoknya, egy nadrág, a Janika (amit férje kifejezetten az ő számára írt), a Déryné, a Csínom Palkó, az Állami Áruház vagy éppen a Te rongyos élet.
A közönségkedvenc művésznő, akit mindenki csak Dusikának szólított, 1987-ben érdemes művész kitüntetést kapott. 1997. június 2-án egy budapesti kórházban halt meg.
Temetésén a Magyar Színészkamarai Egyesület nevében búcsúbeszédet mondó Bánffy György így fogalmazott: "Turay Ida hivatalos kitüntetéseken kívül birtokosa volt a legfontosabb és legrangosabb jutalomnak: a közönség szeretetének." Dusika - ahogy mindenki hívta - a magánéletben is mindig mosolygós volt és udvarias, soha senki nem látta sem udvariatlannak, sem érdektelennek. Emlékét a nevét viselő budapesti kőszínház és a színház igazgatója által alapított Turay Ida-vándordíj őrzi.
***
Színpadi szerepek -
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 35. Ugyanitt tíz színházi fotón is látható.[3]
***
Játékfilmek -
Rab madár (1929-némafilm)
Rákóczi induló (1933)
Ida regénye (1934)
Márciusi mese (1934)
Az új rokon (1935)
Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
Ez a villa eladó (1935)
Pesti mese (1937)
Az én lányom nem olyan (1937)
Hotel Kikelet (1937)
A kölcsönkért kastély (1937)
Magdát kicsapják (1937–38)
Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
Péntek Rézi (1938)
Rozmaring (1938)
Nincsenek véletlenek (1938)
Garzonlakás kiadó (1939)
A nőnek mindig sikerül - A napraforgós lovag (1939)
Férjet keresek (1939–40)
Jöjjön elsején (1940)
Hétszilvafa (1940)
A Gyurkovics-fiúk (1940–41)
Végre (1941)
Havasi napsütés (1941)
Magdolna (1941)
Három csengő (1941)
Tessék jegyet váltani! (1941-rövid játékfilm)
Lelki klinika (1941)
Jelmezbál (1942)
Négylovas hintó (1942)
Pista tekintetes úr (1942)
Családunk szégyene (1942)
Egy szoknya, egy nadrág (1943)
Muki (1943)
És a vakok látnak… (1943)
Fekete leves (1943-rövid játékfilm)
Gazdátlan asszony (1944)
Könnyű múzsa (1947)
Beszterce ostroma (1947-48)
Janika (1949)
Déryné (1951)
Állami Áruház (1952)
Csínom Palkó (1973)
Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1980)
Házasság szabadnappal (1982)
Te rongyos élet (1983)
Szeleburdi vakáció (1987)
***
Tévéfilmek -
Régi nyár (1969)
Gabi (1977)
A nagy ékszerész (1978)
Károly és a sült pulykák
A 78-as körzet (tv-sorozat, 1982)
Különös házasság 1-4. (tv-sorozat, 1984)
Örökkön örökké (1986)
Tanmesék a szexről (1988)
Patika (1995-tévésorozat)
Irány Kalifornia (1997)
***
Filmzene -
Állami Áruház (1953, közreműködött az "Egy dunaparti csónakházban" című dalban)
***
Díjai -
Érdemes művész (1987)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)