Színművészetünk Klubja

SZÍNÉSZ-MÚZEUM: KABOS GYULA

KABOS GYULA

Ezzel az oldallal Kabos Gyulának szeretnék emléket állítani. A színésznek, aki abban a korszakban élt, amikor a színház - majd később a film - világa még a valódi szórakoztatásról szólt.

Amikor még az átlagemberek a szürke, szegényes hétköznapokból a színházak és mozik álomvilágába menekültek, ahol - ha csak egy órára is - végre megfeledkezhettek mindennapos gondjaikról.

Ekkor élte aranykorát a magyar filmgyártás is. Alacsony költségvetéssel készültek a filmek, s szinte egymás után születtek a napjainkra már klasszikussá vált darabok.

Kabos Gyula élete és pályája meglehetősen kétarcú volt, tele sikerrel és kudarccal.

Senki sem születik örök életűnek, de aki évtizedekkel a halála után még mindig mosolyt tud csalni az emberek arcára, arra nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy halhatatlant alkotott.

Kondás Gergely

Kabos Gyula életútja (1887-1941)

1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel: Andrássy úti Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház, Budai Színkör. Mindenütt nagy sikert aratott a világot jelentő deszkákon. 1926-29-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt.

Életútjának további állomásai: Budapesti Színház, Nyári Operettszínház, Fővárosi Operettszínház, Király Színház, Vígszínház, Labriola Színház, Modern Kabaré, Magyar Színház. Nemcsak itthon aratott sikereket, 1932-ben Bécsben a Theater an der Komikerben vendégszerepelt. 1939-ben a német befolyás növekedtével búcsút mondott hazájának, és az Amerikai Egyesült Államokba települt. Itt alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. New Yorkban halt meg 1941. október 6-án.

Kabos Gyula pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett. Maradandót alkotott vígjátékokban és tragikomikus szerepekben egyaránt. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és ügyefogyottságot sugároztak. Kabos Gyula hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos film is őrzi.

Kabos Gyula hazai földben nyugszik. Az Amerikában elhunyt művész koporsóját a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. A ravatalnál Székhelyi József színművész mondta búcsúztatójában: Kabos Gyula teste ugyan már elporladt, de testámentuma, szelleme közöttünk járkál, csámpázik színháziak, filmesek és mozinézők, vagyis valamennyiünk között. A honi kultúrtörténet legnagyobb kisemberének, a humánum és a humor óriásának egész életműve, sőt halála is a kirekesztés, a lenézés, a megalázás elleni vádirat volt.

Heves Megyei Hírlap, 1996. dec. 2.

Kabos Gyuláról szinte mindenkinek a Hyppolit, a lakáj jut eszébe, pedig közel félszáz filmben szerepelt.

A klasszikus régi magyar filmeket régóta szerettem, aztán amikor 2002-ben az első honlapomat kezdtem tervezgetni jó ötletnek tűnt kedvenc filmjeimnek is szentelni pár oldalt.

Ekkor gondoltam Kabosra. Szegényről mintha mindenki megfeledkezett volna, a neten is alig találtam róla pár sort. Ennél azért többet érdemel!

Az egyetemi évek legvégén - szorgos diplomaírás közepette - bőven jutott időm TV-t nézni, így előkerestem anyuék régi videógyűjteményéből az összes általuk felvett Kabos filmet. Majd egy hónapig csak ezeket néztem. Voltak amelyek nagyon tetszettek (ezeket a táblázatban vastagon ki is emeltem), s akadtak - nekem - kevésbé tetsző darabok is. Ez utóbbiak általában olyan filmek voltak, amelyekben Kabos csak nagyon pici szerepet kapott, illetve nem a vígjátékok közé tartoztak. Persze akkoriban sokan csak Kabos Gyula nevére mentek be a mozikba, így a filmesek nem engedhették meg maguknak, hogy pont őt hagyják ki.

Egyébként ez jellemző vonás volt a '30 években, hiszen még azokban a filmekben is a főszereplők közé sorolták, amelyekben szintén csak „relatív” rövidke jeleneteket játszott el.

Kissé elszomorítónak találom, hogy napjainkban csak úgy „töltelék-filmekként” kezelik a századelőn született darabokat. Pedig hidd el, ezek voltak az igaziak! Nagy akciójeleneteket ugyan nem találsz bennük, de a kedves kis alaptörténetek, a néha túljátszó színészek és a megkopott kópiájú zenék remek hangulatot tudnak a nappaliba varázsolni, még ma is!

Nem is értem, hogy akkoriban az amerikaiak miért tudtak még ma is élvezhető minőségű szalagokat készíteni?

A hazai helyzetet jól jelzi, hogy a klasszikus magyar filmek iránt még külföldön is óriási volt a kereslet, szerencsére! Gyakran ugyanis csak a külföldi kópiákat visszavásárolva lehetett újra megnézni egy-egy darabot. Ez jellemző! A régi magyar filmeket mindenki megbecsüli, csak mi magyarok nem!

Kabos Gyula alapvetően két embertípust formált meg: a kissé mafla, tehetetlen kisembert (pl. Az én lányom nem olyan, vagy a Hyppolit c. filmekben), aki mindig valaki más árnyékában él, s azt kell tennie, amit mások mondanak neki. A másik típus, a jómodú, végtelenül link gyártulajdonos, vagy éppen bankigazgató (pl. A csúnya lány, Pesti mese). Mind a két szerepkörnek megvan a maga varázsa, hiszen a kisember akaratlanul is szimpátiát kelt, a gazdag, sikeres, könnyed életvitelt pedig mindenki szívesen átélné egyszer! Kabosnak egyik alak megformálása sem eshetett nehezére, hiszen a kisember problémáit saját bőrén is megtapasztalta, átélhette, míg a másik végletről annyi ábrándja lehetett, hogy teljesen azonosulni tudott a csillogó szerepekkel, szinte érezni is a filmeken, hogy milyen örömmel játsza a szegényt és a gazdagot is!

Kabos Gyula filmszerepei:

1931	*Hyppolit, a lakáj*
1932	Piri mindent tud, Repülő arany
1933	Mindent a nőért
1934	Márciusi mese, *Meseautó*, Lila akác, *Az új rokon*, Emmy, Iglói diákok
1935	*Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó*, Budai cukrászda, *Elnökkisasszony*, Halló, Budapest!, *A csúnya lány, Címzett ismeretlen*, Az okos mama
*1936*	Szenzáció, *Nászút féláron*, Három sárkány, *Dunaparti randevú*,
*1937*	*Fizessen, nagysád*, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, *Pesti mese*, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, *A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó*, Úrilány szobát keres, *Az én lányom nem olyan*,300 ezer pengő az utcán, *Maga lesz a férjem!, A harapós férj*, Hol alszunk vasárnap?
*1938*	Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős

Az alábbi listából válaszd ki azt a darabot, amelyikről többet szeretnél tudni. Itt találod meg a filmek tartalmát, a szereplők névsorát és a fotógalériát is!

Egy kis ízelítő Kabos zenéiből és a korabeli kabarékból!

A folyamatosan bővített Riport-gyűjteményt is ajánlom szíves figyelmedbe! Kabos amerikai tapasztalatairól és érzéseiről ír a Pesten Kezdődött c. könyvében.

Jó szórakozást!