•  2014.01.03. 18:39

Életének 66. évében pénteken meghalt Helyey László Jászai-díjas színművész. Mint ahogy arról a Hír24 is beszámolt, december elején egy vidéki színházból kórházba szállították, mivel fulladásos rohamok kínozták. Mint később kiderült, tüdőembóliát diagnosztizáltak nála.

A művészt az Újszínház saját halottjának tekinti. Így emlékeznek rá:

"Az Újszínház társulata egyik meghatározó, legmarkánsabb színész egyéniségét vesztette el"

A teátrum honlapján felidézik a színművész pályájának fontosabb állomásait. Egyebek közt egyedülállóan szép és szinte operaszerű orgánumát  méltatták:

"Laci hangja elandalította a szívet, a magyar nyelv ősi hangjai állhattak össze benne, mintha több ezer éves önmagunkat hallgattuk volna, ha ő beszélt. Beszélt, de mindig annyit, amennyit kellett. Amikor más még folytatta volna, ő elhallgatott. Az érték mellett jól ismerte a mértéket is."

Megemlékeznek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művében nyújtott alakításáról, mint fogalmaznak, Henrik szerepét mintha a színészre írták volna.

Felidézik utolsó újszínházi bemutatóját is, amelyben Mátyás királyt alakította. A színház Facebook-oldalán közzétett nekrológban azt emelik ki, hogy az Újszínház előadásában játszott Mátyás király szerepe színészi pályájának betetőzése volt. A színház igazgatója, Dörner György kifejezetten Helyey László játékára íratta Szőke István Atillával a tavaly nyáron Nagyvázsonyban bemutatott Országjáró Mátyás királyt.

Mátyás király szerepével Helyey László 1979-ben A világ közepe című filmben találkozott először. "Ettől kezdve már nem a szereplő maszkját igazították Hunyadi Mátyáshoz, hanem a királyi portrékhoz Helyey László vonásait építették bele, így készült a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat" – idézik fel.

Helyey László 1948. május 21-én született Budapesten. A színészi pálya megalapozásaként 1968-ban amatőr színészként játszott az Universitas Együttesben.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-ben szerzett diplomát, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, 1978-tól a Nemzeti, 1982-től a Katona József Színház alapító tagja volt. 1984-től ismét Kaposváron szerepelt, később Pécsett és Szolnokon játszott, 1992 és 1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt.

Karakterszínészként komikus és komoly hangvételű színművekben egyaránt játszott, szerepei között van Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Cyrano de Bergerac (Rostand), Lvov doktor (Csehov: Ivanov).

Már főiskolásként filmezni is kezdett: Köcsög Pistát játszotta A törökfejes kopjában, szatirikus szerepet alakított a Bástyasétány '74-ben. Az Akli Miklós című Mikszáth-adaptációban Ferenc császár volt, majd Csáky gróf az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című filmben. Szerepelt a Hajnali háztetők (1986), a Szamba (1995) és a Honfoglalás (1996) című filmekben. A televízióban eljátszotta a Volpone egyik főszerepét is.

Helyey László félszáz filmben és csaknem száz színdarabban játszott, emellett kedvelt szinkronhang: az ő hangján szólal meg rendszeresen Gérard Depardieu és Donald Sutherland, emellett maradandót alkotott Morgan Freeman hangjaként a Hetedik című filmben, valamint Michael Gambon magyar hangját is adta A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című Peter Greenaway-filmben.

A nemrégiben elhunyt Helyey László színész az első hírek szerint ritka tüdőfibrózisban szenvedett – írja az Index.

Losonczy György, a János Kórház területén működő SOTE Pulmonológiai Klinika vezetője az Indexnek elmondta, hogy Helyey Lászlónak ismeretlen eredetű tüdőgyulladása volt. "Az intenzív osztályon részletes kivizsgáláson esett túl, eszerint egy ritka tüdőfibrózisban szenvedett, aminek az eredetét nem sikerült kideríteni, de nem fertőzés okozta."

Helyey november közepén Molnár Ferenc Üvegcipő című darabjának soproni próbáján lett rosszul, légszomja lett és elesett. Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy tüdőembóliája van. Ekkor a lapoknak úgy nyilatkozott, hogy május óta voltak egészségügyi problémái, átesett több antibiotikumos kezelésen, és allergiás tüdőgyulladással is kezelték. Nem javult az állapota, sőt, az orvosok sokáig nem is tudták, mi a baja.

A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, napjainkban azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak köszönhető – írja a Webbeteg. A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet. A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehéz légzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik.

/Sok nézőnek fog hiányozni, nyugodjon békében, a hozzátartozóinak részvétet nyilvánítok. Margó/