Pomádé király Veszprémben

Váczy András - 2011. 02. 28. 18:00:43

---

Először mutattak be operát a Veszprémi Petőfi Színházban; Ránki György zeneszerző Pomádé király új ruhája című kétrészes gyermekoperáját Toronykőy Attila állította színpadra. Nem túlzás, színháztörténelmi esemény. - Jelentős, fontos eseményhez értünk ebben az évadban. A színház történetében az első operabemutatóra készülünk. Nagy és egyedi vállalkozás ez a színháztól, hiszen élő zenekar működik közre karmesterrel, lesz kórus és tánckar is, és operaénekesek lépnek fel a helyi színészekkel - mondta Oberfrank Pál, a színház igazgatója, 
Eperjes Károly, a színház művészeti tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy "mindig egy picit emelik a tétet", a minőségi színvonalat, és miután az Anna Kareninát és a Kis herceget jól fogadta a közönség, a remények szerint a Pomádé király új ruhája is sikeres lesz. 
 Úgy tűnik, nemcsak mi emeljük a tétet, hanem jön velünk a közönség is - fogalmazott Eperjes Károly, aki megjegyezte, hogy az opera bemutatóját követően is ezt várja. 
Toronykőy Attila, az opera rendezője arról beszélt, hogy bár gyermekoperáról van szó, inkább családi operának nevezné a Pomádé király új ruháját. Felidézte, hogy Ránki György az 1950-es években írta ezt az operát (Andersen A császár új ruhája című mesetörténetét feldolgozva), és az akkori politikai környezetben a darab sok „kiszólása” szövege inkább a felnőtteknek szólt, nekik mondott sokat. Példaként említette, hogy amikor a király azt mondja, akinek hatalmat adott, annak észt is ad az Isten, a darab egyetlen női szereplője, Dzsufi felnevet, grimaszokat vág, vagy éppen egy mondattal jelzi, ez nem így van. 
Szereposztás: Pomádé király: Cseh Antal, Dani: Decsi András, Béni: Szerdahelyi Pál, Garda Roberto: Szeles József, Nyársatnyelt Tóbiás: Baranyi Péter, Dzsufi: Óhegyi Filoretti, Kapitány: Dorn Tibor Dávid/Egyed Krisztián, Tizedes: Lechner András, Gyerek: Bozsó Blanka/Szuromi Benedek 
Fotó: -a-

Hangos siker a Pannon Várszínház új musicalje Eljöttek az Égi vándorok

Veszprém - A közönség percekig tartó ütemes tapssal fejezi ki tetszését szombaton este, a Pannon Várszínház színészei pedig a Régi csibészeket éneklik ráadásnak. Az Omegát felállva köszönti a publikum. Vagyis az Omega nagy slágereit és kevésbé ismert dalait, amiket Vándorfi László rendező fűzött össze úgy, hogy egész estés színházi produkcióvá váljon.

2011. február. 07. hétfő | Szerző: Németh F. Bernadett

Az Égi vándor bebizonyította, hogy vannak örök érvényű szerzemények, amiket az ősz fejű nézőtől a tizenéves fiúval érkező negyveneseken át a huszonévesekig minden korosztály kedvel  annyira, hogy a Séd filmszínház nagytermébe pótszékeket is be kellett állítani a premierre. Az Omega tagjai a színpadon, jókedvűek, szeretettel viszonozzák a feléjük áradó vitathatatlan szimpátiát. Aztán beszélgetnek a sajtóval.

Benkő László, Molnár György, Vándorfi László rendező, Kovács Ágnes (a Holló), Debreczeni Ferenc, Kóbor János és Trunkos András (Fotó: Gáspár Gábor)

Fausti történetté álltak össze a hajdani Omega-slágerek 

Kissé nehezen indul a társalgás, mert hát mit is lehet ilyenkor kérdezni a kézenfekvőn kívül, hogy ugyan, hogy tetszett, ők meg nevetnek: hát mernénk azt mondani, hogy nem? Egyedül Benkő Lászlót nem kell nógatni, el is mondja, hogy tudta, mekkora kihívást jelent az Égi vándor technikailag és színpadi megjelenésben is, s örömmel látta, hogy itt valami káprázatosan oldották meg.
 
- Állandó mozgásban van az egész csapat, majd húsz ember, egész fiatalok is, ami azért nagyon jó, mert a Pannon Várszínház betölti a helyi színitanoda azon küldetését, hogy felfedezi és gondozza a tehetségeket, valamint megszeretteti a színházat azokkal, akik végül nem ezt választják hivatásul, de belekóstoltak és hívei lesznek. Az Égi vándort saját aspektusukból válogatták ki, ennek alapján alakult ki a mondanivaló. Számomra érdekes, hogy a dalokat, amik más-más időben, indíttatásból születtek, hogyan, milyen kapcsolódási pontokon lehet összefűzni.

Színpadon az Omega és a Pannon Várszínház társulata az Égi vándor ősbemutatója után: középen Vándorfi László igazgató-rendező (Fotó: Gáspár Gábor)

 
Ez utóbbira hoz egy példát Elton Johntól (akivel nagyon jóban vagyunk, mond- ja természetesen, minden fakszni nélkül), aki spontán húszperces zongorajátékával ívét adta egész pályájának. Valami ilyesmi lett az Égi vándor is, mondja a legendás  billentyűs.
- Az egészről semmit nem tudtam - szögezi le Molnár György (Elefánt), őt mindössze öt nappal ezelőtt értesítette Benkő, akivel a Pannon Várszínház igazgatója az első lépésektől kezdve konzultált.
 
- Meghatott. Véleményt azért hadd ne mondjak még, mert ennek még le kell ülepednie. Negyvenakárhány év terméke az, amit Vándorfi László most csokorba fogott. Én ezt egészen másképp látom, más szűrőn keresztül nézem. Lehet, hogy tetszett, jól éreztük magunkat.
Kóbor János (Meky) arra emlékeztet, hogy ő nem szereti visszanéni a munkáikat, mert mindig a hibákat keresi bennük. Veszprémben pedig az volt a különleges, mondja, hogy nem magukat hallgatta, kicsit kívülről nézhette.
 
- Azt hiszem, nekünk is el kell gondolkodnunk azon, hogy a zenekar fennállásának ötvenedik évfordulóját egy összefoglaló színházi produkcióval ünnepeljük. Jó azt tudni, hogy más körülmények között is megállják helyüket a dalok. Itt egy szerencsésebb válogatás történt, egy kicsit a slágeresebb Omegát mutatta, de hát a kimondottan koncert-anyagokat nehezebb is lett volna színpadra vinni. Néhány dalnál eszembe jutott, hogy ezt valóban lehetett volna eredetileg is színpadra írni. Úgyhogy szerintem ez egy kedves próbálkozás volt és elsőre nagyon jól sikerült.

Az infografikán a legendás zenekarral kapcsolatos fontos adatok (Infografika: Glogovcsán Nikola)

 
- Annak örülök, hogy ötven év után rájöttünk, hogy az Omega és a színház jó egymásnak - folytatta Sülyi Péter szövegíró.  - Én már negyven évvel ezelőtt sejtettem, mert annak idején olyasmit álmodtam meg, hogy ennek színpadszerűen is meg kell jelenni, és Vándorfi Laci most visszaigazolta a negyven évvel ezelőtti álmokat. Ez működik így. Az Égi vándor? Egy emberről szól, fausti motívum vonul végig, ami mindegyikünkre érvényes.

A Séd előterében a színészek dongnak, zajonganak, mindenki feldobott a sikeres premiertől. 
Kékesi Gábor, az Égi vándor címszereplője korábban a legismertebb Omega-dalokat hallotta, a Petróleumlámpát, a Gyöngyhajú lányt, a Lénát, s ezeket szerette is, mondja. A darabban felhangzó többi dalt is könnyen megtanulta, fülbemászó dallamuk miatt, főként onnantól élvezte a dalolást, amikor már zenekar játszott hozzá.

Jelenet az Égi vándorból. A szombat esti premier hangos sikert aratott, pótszékekre is szükség volt (Fotó: Gáspár Gábor)

Egyetlen dal van, amit nem tudott megszeretni a monotonitása miatt, de hogy melyik az, nem árulta el. Másfél hónapig próbálták az Égi vándort, s a szerep: könnyen is ment, meg nehezen is - mondta. Az biztos, hogy fokozott fizikai erőnlétet követel, ami azonban nem jelent problémát a fiatal színésznek, mert szabadidejében sokat mozog, leginkább focizni szeret. A mozgás most még könnyebb, mivel négy hónapja leszokott a dohányzásról.
 
Gábor örül a premier-előadás sikerének, bár azt mondja, messzemenő következtetéseket ebből nem lehet levonni, ilyenkor a siker nagy része ugyanis a jelen lévő legendás zenekar tagjainak is szól. Mindent összevetve azonban az Égi vándort "nagyon jó csinálni. Fárasztó munka ugyan, de ez kellemes fáradtság" - Kékesi Gábor szerint.