Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Les Arts Florissants:Opera kedvelőknek!
Rameau két egyfelvonásos operájának elbűvölő előadását láthatják a barokk zene kedvelői, ha ellátogatnak jövő kedden a Müpába. William Christie.
Az általa 1979-ben alapított Les Arts Florissants pedig napjaink egyik
legismertebb és legelismertebb régizenei együttese a világon, tagjai
historikus hangszereken játszó muzsikusok és énekes szólisták. A vezető
karmester munkáját egy-egy produkció kidolgozásában zenei asszisztens,
kórusvezető, valamint mozgásfelelős és nyelvi tanácsadó is segíti.
Mióta ugyanis 1987-ben bemutatták Lully operáját, az Atyst, a komplex
műfaj, a zenés színház számít fő területüknek, operákkal érik el
legnagyobb sikereiket.
Nevezetes előadások fűződnek a nevükhöz Rameau műveiből: Les Indes galantes (bemutató: 1990), Hippolyte et Aricie (1996), Les Boréades (2003), Les Paladins – A lovagok
(2004). Ez utóbbit csodálhatta meg a Müpa közönsége is öt évvel
ezelőtt, s a fogadtatás nemcsak a nézők, de a kritikusok részéről is
igen pozitív volt:
"Szerencsére többen leírták már, hogy akik december 7-én
meghallgattuk/néztük a Les Arts Florissants előadását, bizonnyal a
gyönyörök kertjében jártunk, ahol a lehető legszerencsésebben
elnevezett együttes nevének megfelelően, varázslatosan virágoztak a
művészetek. Persze az az elbűvölő teljesítmény, melyet az
együttes nyújt, nem úgy jön létre, hogy William Christie az
énekespiacon összevásárolja a nagy neveket, akik néhány napos
összeéneklés után a karizmatikus vezető hatására esetleg csodát hoznak
létre. A dolog ennél jóval egyszerűbb, mondhatni közhelyes: sok-sok
tudatos, lelkes, elmélyült tanulás-tanítás van benne. William Christie
szenvedélyes tanár – és ami ettől nyilván nem független: sírig tanuló
típus –, aki az utóbbi negyedszázadban énekesek és hangszeresek egész
generációját formálta...Ha tehetséges fiatal énekes volnék,
egy dologra vágynék: hogy bejussak 2002-ben indult kezdeményezése, a
Jardin des Voix kiválasztottjai közé." – Rácz Judit, Muzsika, 2006. február.
„William Christie értelmezésében mindenképpen a játék mozzanata a
döntő: komoly játék, pajkos játék, becsapós játék, szomorkás játék,
erotikus játék. Játék az egész világ – ezt olvassa ki az öreg Rameau
zenéjéből a szintén nem épp húszesztendős, de lélekben Rameau-hoz
hasonlóan fiatal William Christie – akit a ropogós tánctételek hallatán
magamban, házi használatra William Crispynek neveztem el…. A zenei
megvalósítás zavarba ejti a kritikust: kitűnőek a vokális
teljesítmények, de mégis a produkció egésze a döntő…., amely
megvalósítja a legfontosabbat egy effajta zenés színpadi
társasjátékban: igazi ensemble-t alkot. És ekként működik William
Christie keze alatt a zenekar is: pontosan, energikusan, színekben
gazdagon játszanak, muzsikálásuk legfontosabb eleme a sok dinamikus
tempó, zamatos hangsúly, markánsan formált ritmus. De hogy mindez
milyen kiforrott és egységbe kovácsolt, szinte észre sem vesszük,
annyira magával ragad az előadás alfája és ómegája: a játék öröme.” – Csengery Kristóf: Muzsika, 2006. február
amerikai születésű csembalóművész, karmester és zenetörténész a
régizene-mozgalom nagy formátumú és saját stílust képviselő egyénisége,
aki az utóbbi negyed században a 17–18. századi francia repertoár
újrafelfedezésében és közkinccsé tételében szerzett elévülhetetlen
érdemeket. 1995-ban vette fel a francia állampolgárságot, a Francia
Művészeti és Irodalmi Akadémia, valamint a Szépművészeti Akadémia
tagja, a Becsületrend parancsnoki fokozatának birtokosa.
Március 8-án két egyfelvonásos Rameau-művet: a Pygmaliont (a szerző egyik legnépszerűbb művét) és az 1748-ban Madame de Pompadour megrendelésére készült Anacréont mutatják be a Művészetek Palotájában.
Jean-Philippe Rameau (1683–1764) a francia zenetörténet egyik
kimagasló egyénisége, a 18. századi francia zene európai viszonylatban
is vezető komponistája; operái Lully és Gluck alkotásai mellett a
francia forradalom előtti időszak csúcsát jelentik a színpadi műfaj
vonulatában. Színpadi művei két csoportba sorolhatók: tragédia
(tragédie) és opera-balett (opéra-ballet). Az opera-balett
felvonásainak cselekménye egymástól független, így ezek külön-külön is
előadhatók; ilyen felvonás (acte de ballet) a Müpában felhangzó két
alkotás is.
Itt A Lovagok egy 2008-as Les Arts Florissans-felvételébe hallgathat bele.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=BfdzZdvkqYQ
Ezen a linken pedig egy Purcell-opera, a Dido és Aeneas szólal meg előadásukban.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vvFkr6X4Ulw
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!