Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Színművészetünk Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Színművészetünk Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás
BÁSTI LAJOS (Keszthely, 1911. november 17. - Budapest, 1977. június 1. Eredeti neve: Berger Lajos, Felesége: Zolnay Zsuzsa, Lánya: Básti Juli színésznők.) Szülővárosában a Premontrei Gimnáziumban érettségizett, itt tanulta meg az irodalom szeretetét, Arany János gyönyörű nyelvezetét. Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után felvette a Színművészeti Akadémiára, ahol 1935-ben szerzett diplomát.
Pályafutását Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte. 1937-ben átszerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941 tavaszáig még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban,
de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Két
munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. Egy
hanglemezén Ady Endre, Babits Mihály, Verhaeren verseit adta elő, és fellépett a baloldali művészek irodalmi rendezvényein. 1945 tavaszán Várkonyi Zoltán Művész Színházába került. Két szerep eljátszása után az egyetlen produkciót megért Arizóna Irodalmi Varietét alapította meg. 1945 őszén a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek - az 1968-72-es vígszínházi kitérőt leszámítva - haláláig tagja maradt. A
Nemzeti Színház vezető művésze volt, Neve meghatározott színészi
stílust jelentett, tökéletes beszédtechnika, visszafogott színpadi
mozgás, elmélyült karakterformálás, átgondolt játék, s nem utolsó
sorban, a megjelenés utánozhatatlan eleganciája jellemezte.
A szép magyar beszéd elkötelezettje volt. 1953-60-ban beszédművészetet tanított a Színművészeti Akadémián.
Kitüntetései:
Érdemes művész 1954, Kossuth-díj 1955, Kiváló művész 1963.
Arany Nimfa-díj - Monte Carló-i filmfesztivál 1965. - Az Iván Iljics halála című televíziós film címszerepének alakításáért.
Pályakezdését daliás szépsége, kellemesen zengő orgánuma határozta meg. Amorózó, bonviván, zsúrfiú volt a szerepköre. A hallgatás évei alatt színészete beérett. A háború után szerepről szerepre bontakozott ki elmélyült karakterformáló készsége, nagy formátumú drámai ereje. Megtanult bánni előnyös adottságaival. Nem kihasználta, hanem használta, ha kellett ellenpontozta azokat. Tizenhét
évig játszott Az ember tragédiájában. A magyar színháztörténet
legemlékezetesebb ÁDÁM-ja, legadekvátabb HIGGINS-e volt. ÁDÁM alakját több rendezésben, különböző értelmezésekben testesítette meg. Szerepformálásáról könyvet is írt, Mire gondolsz Ádám? címmel.
|
A Bánk bánban BÁNK és PETUR szerepében, Németh László A két Bolyai című drámájában BOLYAI FARKAS megformálásában nyújtott felejthetetlent alakítást, s ő volt az egyik legjobb LEAR KIRÁLY a magyar színpadon. Egyik legemlékezetesebb alakítása volt - több százszor - a fonetikatanár HIGGINS professzor Shaw Pygmalionjában. Később ezt a szerepet az Operettszínház My fair Ladyjében is megformálta.
|
|
Főbb színházi szerepei:
BERÉNYI (Molnár Ferenc.: Delila),
NÁCI TISZT (Steinbeck: Lement a hold);
ALMAVIVA (Beaumarchais: Figaró házassága);
ÁDÁM, LUCIFER (Madách.: Az ember tragédiája);
ARMAND (ifj. Dumas: A kaméliás hölgy);
BÁNK BÁN (Katona Jószef: Bánk bán.);
FERDINÁND (Schiller: Ármány és szerelem);
HAMLET (Shakespeare: Hamlet),
HIGGINS (Shaw: Pygmalion);
SZEPI (Frisch: Biedermann és a gyújtogatók);
UNDERSHAFT (Shaw: Barbara őrnagy),
DANFORTH (Arthur Miller: A salemi boszorkányok),
BOLYAI FARKAS (Németh László.: A két Bolyai);
OEDIPUS KIRÁLY (Szophoklész: Oedipus király);
ÁGASS LÁSZLÓ (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk),
BRUTUS (Shakespeare: Julius Caesar);
BALLA GÉZA (Darvas József: Részeg eső),
LEAR KIRÁLY (Shakespeare: Lear király),
THOMAS FINLAY (Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara),
DR. MESZLÉNYI LÁSZLÓ (Salamon Pál: Magadra kiálts),
MENENIUS AGRIPPA (Shakespeare: Coriolanus),
HIGGINS (Loewe-Lerner: My Fair Lady);
GOGA FELICIÁN: Déry Tibor: Bécs),
SÁRKÁNY BÉLA PROFESSZOR (Német László.: Szörnyeteg);
HARMADIK TANÚ (Peter Weiss: Vizsgálat),
A MINISZTER (Thurzó Gábor: Az oroszlán torka),
A PROFESSZOR (Vészi Endre: Statisztika),
HARPAGON (MoliÄ?re: A fösvény);
MAULER (Bertolt Brecht: A vágóhidak Szent Johannája),
EUSEBIUS (Sánta Ferenc: Az áruló),
DANTE (Dante: Isteni színjáték);
EDGAR (Strindberg: Haláltánc);
FÜLÖP SPANYOL KIRÁLY (Ferdinand Bruckner: Angliai Erzsébet),
PRÓNAY (Sükösd Mihály: A kivülálló),
GREGORY SOLOMON (Miller: Alku);
HALVARD SOLNESS (Ibsen: Solness építőmester),
PETKOV (Shaw: A hős és a csokoládékatona),
PERELLA (Illyés Gy.: Tiszták);
SAM NASH (Neil Simon: Hotel Plaza),
HICKMAN (O’Neill: Eljő a jeges);
ZSELLYEI BALOGH ÁDÁM (Móricz Zsigmond: Úri muri),
DÁVID FERENC (Páskándi Géza.: Vendégség);
VIII. KELEMEN PÁPA (Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka),
LJAPKIN-TYAPKIN JÁRÁSBÁRÓ (Gogol: A revizor),
JEGOR BULICSOV (Gorkij: Jegor Bulicsov),
DESIDERIUS APÁT (Németh László: VII. Gergely),
PETUR BÁN (Katona József: Bánk bán),
EDGAR (Dürrenmatt: Play Strindberg);
AZ ÚR HANGJA (Madách: Az ember tragédiája),
Könyvei: Sziréna (1942); Mire gondolsz, Ádám? (1962)
|
Lear Király szerepében - Fotó: Koncz Zsuzsa |
|
Több mint 30 film, s számtalan televíziós produkció őrzi alakításait.
Filmen a harmincas évek közepétől kezdve szerepelt. Kezdetben
"hősszerelmes" szerepeket alakított, csak 1945 után jutott el a nagy
formátumú jellemábrázoláshoz. (Merénylet, 1959; Iván Iljics halála, 1965 - tv-film). Az utóbbi filmben nyújtott alakításáért Arany Nimfa-díjat kapott a Monte Carló-i filmfesztiválon. Megcsillogtatta humorát (Butaságom története, 1965; Történelmi magánügyek, 1969) c. filmekben. Munkásságát a televízióban portréfilmben mutatták be (A főszerepben Básti Lajos, 1970).
Filmek:
SZENT PÉTER ESERNYŐJE 1935,
AZ ARANYEMBER 1936,
TOMI, A MEGFAGYOTT GYERMEK 1936,
MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY 1936,
3 : 1 A SZERELEM JAVÁRA 1937,
120-AS TEMPÓ 1937,
AZUREXPRESS 1938,
PILLANATNYI PÉNZZAVAR 1938,
TÖKÉLETES FÉRFI 1939,
HAZUGSÁG NÉLKÜL 1945,
TÜZ 1948,
BESZTERCE OSTROMA 1948,
EGY ASSZONY ELINDUL 1948,
DÉRYNÉ 1951,
FÖLTÁMADOTT A TENGER 1953,
FEL A FEJJEL 1954,
AZ ÉLET HÁDJA 1955,
KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL 1955,
ÜNNEPI VACSORA 1956,
MERÉNYLET 1959,
GYALOG A MENYORSZÁGBA 1959,
HÁROM CSILLAG 1960,
KATONAZENE 1961,
MEGSZÁLOTTAK 1961,
NAPPALI SÖTÉTSÉG 1963,
A KŐSZÁVÜ EMBER FIAI I-II. 1965,
BUTASÁGOM TÖRTÉNETE 1965,
EGY MAGYAR NÁBOB 1966,
KÁRPÁTHY ZOLTÁN 1966,
UTÓSZEZON 1966,
VÁLTOZÓ FELHŐZET 1966,
TANULMÁNY A NŐKRŐL 1967,
ELSIETETT HÁZASSÁG 1968,
TÖRTÉNELMI MAGÁNÜGYEK - 1969,
ÉRIK A FÉNY 1970,
SZERELMI ÁLMOK I-II. 1970,
SZEMTŐL SZEMBE - 1970,
HAHÓ, ŐCSI! - 1971,
RÁSZEDETTEK - 1972,
Televíziós produkciók:
GÖMBÖC 1961,
HOTEL GERMÁNIA 1962,
A LÓVÁTETT VÁROS 1963,
A TENGER CSENDJE 1965,
IVÁN ILJICS HALÁLA 1965,
AZ ASSZONY BELESZÓL 1965,
OTHELLO GYULAHÁZÁN 1966,
A SZÁZEGYEDIK SZENÁTOR I-III. 1967,
NYARALÓK 1967,
A HAMIS NÉRÓ 1969,
LEGENDA A PÁNCÉLVONATRÓL 1969,
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA 1969,
A SZÁJKOSÁR 1969,
VOLT EGYSZER EGY BORBÉLY 1970,
BOLYAI JÁNOS 1970,
A 0416-OS SZÖKEVÉNY I-V. 1970,
BÖZSI ÉS A TÖBBIEK I-III. 1970,
SZÉCHÉNYI MEGGYILKOLTATÁSA 1971,
ARANYLIBA - 1972,
II. RICHARD - 1975,
VOLPONE - 1975,
ABIGÉL - 1978,
Básti Lajos síremléke a Farkasréti Temetőben |
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!