Fúzió után féltik a magyar filmet a producerek
2011. január 29., szombat 18:04 InfoRádió

A Magyar Producerek Szövetsége szerint a hazai filmek forgalmazását veszélyezteti, hogy a Cinema City mozihálózat 90 százalékos tulajdont szerzett a Palace Cinema négy budapesti multiplexének felvásárlásával. Kálomista Gábor, a szövetség elnöke a magyar és európai filmek jobb forgalmazhatóságának érdekében a filmtörvény módosítását is javasolja. a mozihálózat marketing igazgatója erre úgy reagált: a Cinema City nem utasította vissza egy magyar film forgalmazását sem. Buda Andrea hangsúlyozta: a filmek bemutatásáról a forgalmazó és a mozi egyeztet, a műsoron tartásról pedig a nézettség alapján a közönség dönt.

Ezzel a döntéssel a magyar mozipiac 90 százaléka egy kézbe került - jelentette ki Kálomista Gábor. A producer szerint a Cinema City eddig sem a magyar filmeket szolgálta ki, ráadásul lehetetlen volt velük műsort egyeztetni.

A Magyar Producerek Szövetségének álláspontja szerint a versenyhivatalnak mindenképpen ki kellene vizsgálnia, hogy hátrányos helyzetbe kerültek-e a mostani tulajdonszerzés után a hazai és az európai filmek Magyarországon.

Amikor a producerek a Palace hálózattal egyeztettek, akkor a forgalmazói értekezleten megjelent a cég vezetője. Nála lehetett érvelni a magyar filmek mellett, amelyek ennek eredményeképpen a legtöbb esetben előnyhöz is jutottak - fejtette ki Kálomista Gábor.

A Cinema City-vel ez nem működött. Küldtek egy emailt vasárnap este Prágából, Varsóból vagy Tel-Avivból, amelyben a forgalmazók közölték a műsorelosztást.

Ebbe ezután már nagyon kevés beleszólása maradt a hazai gyártóknak és forgalmazóknak - magyarázta a szövetség elnöke, aki megjegyezte: ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell, már ha a versenyhivatal megállapítja, hogy a fúzió szabályos volt.

A 2004-es magyar filmtörvény európai szinten is előre mutató jogszabály volt, abból a szempontból, hogy adókedvezményekkel könnyítette a gyártást, viszont nem foglalkozott a filmforgalmazással.

Így a magyar és az európai filmet semmiféle vám nem védi a külföldről bejövő termékekkel szemben, és ugyanolyan járulékokat kell fizetni a hazai alkotások után, mint a más országból érkezőknek - mondta el Kálomista Gábor.

A producer felhívta a figyelmet arra, hogy számos európai országban védik a hazai gyártású filmeke, hiszen ha már jelentős állami támogatással készült, el kell juttatni a közönséghez.

A magyar filmgyártás rendelkezésére nem állnak olyan pénzösszegek, amelyek révén fel tudnák venni a versenyt a külföldi munkákkal. Volt idő, amikor megfelelő támogatással a magyar filmek évente 2-2,5 millió nézőt hoztak a hazai mozikba.

Ez a szám mára 3-500 ezerre csökkent. Emiatt a magyar filmnek mindenképpen védelemre volna szüksége, amit a filmtörvény időszerűvé tételével lehetne szavatolni - emlékeztetett Kálomista Gábor.

A néző dönt
Egy ilyen szintű pénzügyi tranzakciónál természetes, hogy jogi szakértők véleményezték a szerződést, így harmadik fél engedélyére nem volt szükség a lebonyolításhoz - közölte a Cinema City marketing igazgatója.

Buda Andrea úgy vélekedett, hogy mozihálózatuknál a magyar filmeknek eddig is jó volt a helyzete, hiszen a 2009-2010-es évadban több hazai alkotást is bemutattak. Hozzátette azt is, hogy a Cinema City általában nem utasított vissza magyar filmre érkező forgalmazói ajánlatot. Amelyeket mégsem vetítettek, kis kópiaszámú művészfilmek voltak, és ezeket művész filmszínházakban lehet megtekinteni.

A marketig igazgató elmondta még, hogy az általuk bemutatott magyar filmekhez, köztük a Kálomista Gábor által producerként jegyzett Zimmer Ferihez több városban szerveztek közönségtalálkozókat, illetve a helyi médiában reklámozták az alkotásokat. Ezek alapján Buda Andrea úgy véli, hogy nincsen veszélyben a magyar film hazánkban.

A filmek műsoron tartásáról a marketing igazgató úgy nyilatkozott: a mozinak filmre van szüksége a működéshez, és a magyar nézők szeretik a magyar filmeket. Ezért ezeket teljes műsoridőben vetítik, majd a nézőszám alapján döntenek arról, hogy műsoron maradjanak-e.
Hanganyag: Oláh András
Kapcsolódó cikkek:

* Oscar-díjas színésszel forgatja új filmjét Koltai Lajos
* Gazdát cserélt több Palace mozi
* Versenyben Tarr Béla torinói lova
* Nagy megtiszteltetés érte Andy Vajnát
* Chicagói elismerés Mészáros Mártának
* Magyar filmes siker Olaszországban
* A Szíven szúrt ország nem csak Marian Cozmáról szól

Kapcsolódó hanganyagok:

* Kálomista Gábor * Buda Andrea

Válasz

Átalakul a Nagyváradi Állami Színház
2011. január 29., 13:30

Tegnap óta külön működik a román és a magyar társulat Nagyváradon. A Bihar Megyei Tanács döntése nagy vihart kavart.

A döntést a Reggeli Újság című lap „a teljes átláthatatlanság és mutyizás jegyében” történtnek nevezte. Az ülésen kifakadt az eddig kéttagozatú bábszínház igazgatója, aki – bár nehezen kapott szót az ülésvezető Radu Ţîrle tanácselnöktől – kikérte magának, hogy úgy döntöttek az általa vezetett intézmény sorsáról, hogy őt és kollégáit meg sem kérdezték, nem is tájékoztatták. A színház egyik nyugdíjas közönségszervezője pedig azt rótta fel a döntések hallatán, hogy „ez a kultúrától messze rugaszkodott bagázs” – ezen az egész megyei önkormányzatot értette – úgy ver szét közművelődési és művészeti intézményeket, hogy fogalmuk sincs az azokban zajló alkotómunkáról, mivel nem járnak se színházba, se koncertekre.

A közbevetések és az ellenzéki demokrata-liberálisok halvány tiltakozása ellenére minden javaslat megkapta a szükséges többséget. Ennek értelmében a hatvan évvel ezelőtt alakult Nagyváradi Állami Színházat megszüntette a fenntartó Megyei Tanács, egyúttal létrehozott két színházat, a Iosif Vulcan Műsorszolgáltató Intézményt és a Szigligeti Ede Műsorszolgáltató Intézményt. Tehát lesz külön román és külön magyar „színház”. Az idézőjel azért kívánatos, mert a bábszínház két tagozatát – nemzetiségi alapon – ezekhez csatolják, akárcsak az Állami Filharmónia két népi együttesét: a Crişana kerül a Vulcanhoz, a Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligetihez. A bábszínház mint önálló kulturális intézmény gyakorlatilag megszűnik, a Filharmónia pedig „megszabadul” a néptáncosoktól és népzenészektől.

A Reggeli Újság tudósítása szerint az ülésen szociáldemokrata Mihai Bar ki is mondta nyilvánosan azt, amit Nagyváradon „mindenki tud és szinte mindenki elfogad”: a megyei tanácsban már jó előre mindig minden le van vajazva, a képviselő-testületi ülések formálisak. „A politikai pártok és azok potentátjai a háttérben előre felosztják a koncot, a testületnek csak szavaznia kell. Bar elmondta, hogy bár ő maga nem ért egyet a kulturális intézmények ésszerűtlen és beláthatatlan következményű átszervezésével, ő is megszavazza azokat, mivel ezt várja el tőle a pártvezetés. A szocdemek nyilván valamilyen politikai és üzleti háttéralkut kötöttek a nemzeti liberálisokkal és az RMDSZ-szel, úgyhogy az osztott lapok már mind cinkeltek. Szerinte már a következő választásokra készülve igyekeznek az egyes pártok befolyást és posztokat szerezni a közélet minden területén.”

Az átszervezéseket jogászokból és titkárnőkből álló bizottságok bonyolítják, a két új műsorszolgáltató élére pedig ideiglenesen már ki is neveztek két hozzáértő menedzsert: Daniel Vulcu színészt, illetve Czvikker Katalin mérnök-közgazdászt. A lap egyértelműnek tartja, hogy az átszervezés költségcsökkentést nem eredményez, „ellenben néhány vezetői posztra sikerül új embereket beejtőernyőzni a pártalkuk nyomán”.

Válasz