Érdekes interjú. Sok igazság van a színigazgatók választásával kapcsolatban. Ugyanakkor meglátszik Vidnyánszky nagyképűsége is: "Balázs Pétertől nyolc-tíz éve nem láttam előadást, de a Vígszínházban sem jártam, amióta Eszenyi Enikő az igazgató, tehát nincs személyes élményem. Balázs Péternek most a szakma nagy része nekiesett, ami nem fair. Pedig a szolnoki színházban bebizonyította, hogy jól tud működtetni egy intézményt, tud gazdálkodni, és a színházába tódulnak a nézők. Alkalmas igazgató. Ahogy Eszenyi Enikő is." Margó

Én is azon a véleményen vagyok, hogy Alföldi elérte a célját: nagyon sokat beszélnek, /írnak a facebookon/ a darabról és rendezéséről, ugyanakkor nyereséges lett a produkció. Személy szerint én az RTL-en kíváncsiságból kezdtem el nézni részleteket, majd azt éreztem, hogy nem is abban a korban játszódik a darab, amiről szólni kellene, hanem a mai magyarokról. Ugyanezt az érzést tapasztalhatjuk meg, ha a rengeteg hozzá kötődő cikket és azok hozzászólásait olvassuk.

Én Szörényi Levente véleményből másolok ide néhány mondatot, melyekkel teljesen egyetértek.

Szörényi vállalja Alföldit, neki csak a zene nem tetszett

http://fn.hir24.hu/itthon/2013/08/24/szorenyi-vallalja-alfoldit-neki-csak-a-zene-nem-tetszett/ fn24/Itthon

2013.08.24. 15:55

Szerinte a rendezőt számtalan ponton ő inspirálta, de Alföldi feláldozta a zenei minőséget a koncepció oltárán. A zeneszerző erről a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett közönségtalálkozón beszélt.
A zeneszerzőnek egyetlen egy észrevétele, hogy ez a koncepció részben beáldozta az eredeti darabnak a hangzásvilágát. "Hiába, hogy az élő zenekar csodálatosan szól, de a tempók nem voltak a helyükön, és kétségtelen, hogy a prózai színészek nagy része nem állt az énektudás magaslatán". Ez egy kicsit zavarta.
Ugyanakkor a zeneszerző az Alföldi-féle rendezés bizonyos kiemelt részeit nagyon fontosnak tartja. A kolozsvári előadásán elhangzott gondolatmenetét, amely szerint szinte folyamatos germán támadásnak volt kitéve az akkori magyar történelem, felébreszthette Alföldiben azt a lehetőséget, hogy ilyenformán vitte színpadra, amivel neki különösebb baja nincs. Az István, a király pedig már a városligeti ősbemutatón is konfliktushelyzetet generált.
"Nem, nem tudunk összefogni. Volt egy kísérlet erre a Szikora János által rendezett változatban, bár az már az előadáson kívüli gesztus volt, hogy a tapsnál Koppány és István kezet fognak egymással. A darabban azonban nincs kiegyezés. Az hiú remény, hogy kibékülünk egymással. Nincs olyan helyzet, és egy darabig nem is lesz, úgy érzem, mert a mostani politikai helyzet és a világpolitika nem teszi lehetővé, hogy Magyarország békés éveknek nézzen elébe" - tette hozzá Szörényi.
... a zeneszerző nem is érti a hisztériát, ami a darab körül van. Úgy látja: valamiféle szennyhullám tör elő az emberekből, ez abszolút tetten érhető az interneten. Nem is látták, de ömlik a szenny. "Mindenki buzi és szabadkőműves, én is az vagyok. Van aki azt írja, Alföldi a pénzért csinálta, más szerint a sikerért. És az bűn, a siker?" - fogalmazott.
A darab üzenete nem változott a 30 évvel ezelőtti korhoz képest és az üzenet összeáll a műben, amellyel azt akarta elérni, hogy próbáljunk meg kiegyezni egymással, legalább a minimumokban. Nemcsak a politika, mert az reménytelen dolog, "hanem mi emberek a hétköznapi életben próbáljunk meg olyan kapcsolatokat erősíteni egymással, hogy elviselhető legyen az életünk".
Alternatív Magyarországért is azt emelte ki, amit Szörényi, hogy a darab elsősorban az emberről és arról szól, hogy Magyarországon lehetetlen a racionális párbeszéd, mindent áthat a kirekesztés. Az alattvaló csak akkor érzi biztonságban magát, ha valamelyik oldalra áll. Az AlMa szerint Alföldi egy dologban tévedett. A Szent Korona nem záródik, hiszen a magyarok tömegével mennek Nyugatra, kalandozni.
Forrás: FN24